Megint egy újra tárgyalandó bűnügy!
A Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette egy 2005-ös, „darabolós gyilkosság” első fokú ítéletét, amelyben két vádlottat felmentettek az előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés vádja alól. A Pest Megyei Bíróságon Miszori László bíró tárgyalta az ügyet, s az ítélet 2010 decemberében született. A Miszori vezette tanács tárgyalja most a romagyilkosság büntetőügyét.
A vád és a részben jogerős bírósági ítélet szerint a sződligeti házaspár, Gazdag Valéria (I. r. vádlott) és Kovács Árpád (II. r. vádlott) 2005 végén csalással, közokirat-hamistással megszerezte ismerősük, a nyugdíjas B. A.né budapesti lakását. A sértett hitelközvetítéssel foglalkozott, s a házaspár részére is egy nagyobb hitelt szervezett. Az nem vitatott, hogy a nő a vádlottak lakásán halt meg, de az igen, hogy természetes halál volt-e, vagy gyilkosság. Az sem tisztázott, hogy a sértetten és a II. r. vádlotton kívül volt-e más a lakásban. (A holttestet földarabolták és különböző helyeken rejtették el.) A házaspár a halott nő irataival kreált adásvételi szerződést, ahol Gazdag Valéria anyja játszotta el az akkor már halott B. A.né szerepét. A csalás miatt a házaspár a Pest Megyei Bíróság ítéletében egyenként valamivel több mint 3 évi börtön kapott, ami fellebbezés hiányában jogerőssé is vált.
Nem így az emberölés, ami ellen az ügyészség fellebbezett. (Az ügyre részletesen visszatérünk, most röviden csak azt ismertetjük, miért semmisítették meg az emberöléssel kapcsolatos első fokú ítéletet.)
Gaál János ügyész (Fővárosi Fellebviteli Főügyészség) előjáróban leszögezte, az első fokú ítélet súlyos hibáit nem lehet másodfokon orvosolni, arra csak egy új eljárásban van mód. A Pest Megyei Bíróság „példátlan módon” nem tett eleget indoklási kötelezettségének (1985 óta ügyész, de ilyet még nem látott); nem értékelt bizonyítékokat, ellentmondások voltak az indoklásban; csak fölsorolta a bizonyítékokat, de nem értékelte azokat; az indoklás ellentétben áll a rendelkező résszel. Magállapított, bizonyított tényekből nem vont le következtetéseket. Az ítélet „az ésszerű gondolkodás és logika szabályait felrúgja”. Az első fok „akkor állapította volna meg /az emberölést/, ha erről filmfelvétel készül.” „Ritka az ilyen eset…” jegyezte meg az ügyész - mármint ritkán fordul elő, hogy egy gyilkosságot filmre vegyenek. A büntetőeljárási jogszabályok alapján nem lehet kérni másodfokon a bűnösség megállapítását, csak új eljárást kérhet.
A védelem szerint az ügyész szavakat és mondatokat ragadott ki az alapos bizonyítási eljárás után (közel másfél tucat tárgyalási nap volt, 80 oldalas az ítélet és indoklása) született ítéletből. Valójában az ügyészség a bíróságon egyszerűen nem tudta bebizonyítani a gyilkossággal kapcsolatos vádjait.
A Fővárosi Ítélőtábla Rédei Géza vezette tanácsa végül hatályon kívül helyezte az első foknak az emberöléssel kapcsolatos részítéletét, s új eljárást rendelt el, új tanáccsal. (Bírósági pletykák szerint Miszori Lászlónak ez az első hatályon kívül helyezett ítélete. Ez a kudarc bizonyára támadási felületet ad vele, illetve a bírósággal szemben a romagyilkosságok perében.) A szóbeli indoklás nem volt teljesen világos (legalábbis magunk fajta laikusnak), hogy miért hozta ezt a döntést az Ítélőtábla. Útmutatást adott azonban az új eljárásnak abban, hogyan értékeljen egyes bizonyítékokat. Ezek eléggé egyértelműen a vádlottak bűnösségének irányába mutatnak. Árnyaltabb képet az írásos indoklás után lehet kialakítani.
A bírósági gyakorlat alapján az új eljárás kb. egy év múlva kezdődhet.
