Ároktői banda: ítélet lesz, bizonyosság nem
Január 6-odikán a bíróság ítéletet hirdet a hat tagú „ároktői banda” ügyében. Ma csak abban lehetünk biztosak, hogy a bírósági ítélet nem lesz – nem lehet - megnyugtató. (2..rész)
Szolgálnak és vétenek
A Zalaegerszegi Törvényszék 2013. december 17-edikén ítéletet hirdetett volna Palló Péter budapesti rendőr-őrnagy és 12 társa ügyében. Az I. rendű vádlott Palló „operatív, illetve nyomozói feladatkört látott el az egyik budapesti kerületi rendőrkapitányságon”. Az idézet az OBH összefoglalójából való, Palló pedig a XV. kerületben szolgált és vétett. Az őrnagy a vád szerint többek között „2009-ben egy letartóztatott gyanúsított szabadlábra helyezéséért majd a nyomozás megszüntetéséért pénzt kért/ek/ és vett/ek/ át a gyanúsított hozzátartozóitól”. Az operatív kifejezésre hívnánk föl a figyelmet, ami valami titkos, fedett feladatkört takar.
Azért Zalaegerszegen tárgyalták az ügyet, mert dr. Handó alkotmány/alaptörvény-ellenesen a fővárosból Zalaegerszegre helyezte a tárgyalást. Az erre lehetőséget adó törvényt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, így az ítélethirdetés elmaradt, a nulláról kezdik majd az egészet Budapesten: kéttucatnyi ügyhöz – mint pl. Hagyó Miklós és társai – hasonlóan.
Pallónak szerepe volt az „ároktői banda” egyik vádlottjával kapcsolatban is. A banda tagjainak bűncselekményeivel kapcsolatos visszaéléssel nem vádolták meg Pallót és társait, de fontos lett volna, hogy még a hétfői ítélet előtt kiderüljön, hogy Palló – legalábbis első fokon – bűnözőnek nevezhető-e. Palló őrnagy ugyanis – a szó köznapi értelmében – tartótisztje lehetett az ároktői, VI. rendű Kolompár András vádlottnak. Még egyszerűbben: az ároktői ügy tárgyalásán elhangzottak alapján egy laikus számára nagyon valószínűnek látszik, hogy a VI. rendű vádlott Palló rendőri besúgója volt. Pallót az ároktői ügyet tárgyaló Cserni bíró is kihallgatta. (A tárgyaláson a védőügyvédek részéről elhangoztak olyan utalások is, amely szerint a rendőrök és informátoraik között nem csupán egyirányú információáramlás történt. Ezek az utalások azonban rendkívül finomak voltak, hiszen már-már egy újabb bűncselekmény gyanúját vetik föl – ezért is tartózkodnánk a megjegyzések pontos értelmezéstől.)
Gondoljuk végig: egy brutális, fél éven át tartó bűncselekmény-sorozat egyik vádlottja – akire az ügyész 20-30 év börtönt kért - a rendőrség informátora volt?
A hat ároktői vádlott közül az I. és a II. rendű vádlott is szoros kapcsolatban állt a rendőrséggel. Id. Rostás Elemér – aki egyik fiával történt, emlékezetes szökésével lényegében lehetővé tette, hogy családnevük nyilvánosságra kerüljön – első bírósági kihallgatásától kezdve állította, hogy folyamatos kapcsolatban állt a megyei rendőrség egyik magas beosztású rendőrtisztjével. Egy harmadik rendőrrel ellen - aki a tárgyaláson elhangzottak szerint egy ideig az „ároktőiekkel” kapcsolatos nyomozást is vezette – szintén nyomozás folyik, vagy másfél tucatnyi olyan bűncselekmény miatt, amit rendőrként követett el.
Az ároktői ügyben mintegy másfél tucatnyi tárgyaláson vettünk részt. Ez alapján átfogó képünk alakult ki a bűncselekmény-sorozatról. Ez kevés arra, hogy a vádlottak bűnösségéről határozott véleményünk legyen. A vádlottak – a tárgyaláson tapasztaltak szerint –nem szavahihetők, első nyilatkozatukra az anyjuk nevét sem hinnénk el tőlük. De éveken keresztül következetesen hazudozni nagyon nehéz. Ráadásul olyan rendőrökről, akiket a bíróság is kihallgatott.
Tehát legalább két vádlottról kijelenthető, hogy éveken keresztül a rendőrség informátorai voltak, s ez feltételezhető egy harmadikról is. Azok közül a rendőrök közül, akiket informáltak - akár pontosan, akár nem -, kettővel szemben is fölmerült a bűncselekmény alapos gyanúja.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a bíróság mindig ’hozott anyagból dolgozik’. Az esetleges rendőri korrupció nem tárgya a mostani ügynek. Ezért csak feltételezésről lehet szó. A bíróság vajon miként értékeli, ha a nyomozásban érintett rendőrök egy része nem tekinthető szavahihetőnek?
Részlet egy zalai hírportál korábbi cikkéből:
"Visszaéltek helyzetükkel a rendőrök?
2013. február 13.
Arany Gábor
Pénzért helyeztek szabadlábra zsarolás miatt előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottat azok a budapesti rendőrök, akiknek a pere szerdán kezdődött el a Zalaegerszegi Törvényszéken dr. Gergye Tamás büntetőtanácsa előtt. A kiemelt ügy tárgyalására az Országos Bírósági Hivatal jelölte ki a zalai bíróságot.
A 13 vádlottról szóló és 13 vádpontban összefoglalt történet még 2009 nyarára nyúlik vissza. Budapest XV. kerületében egy tolatási manőverben megsérült Lakatos János (IV. rendű vádlott) BMW gépkocsija. A férfi az okozótól több alkalommal 1,5 millió forintot követelt, majd további 1,8 milliót. Ez utóbbi összeg felét akarta átvenni, amikor a rendőrök augusztus 19-én a Pólus Centernél elfogták és zsarolás miatt eljárást indítottak ellene. A budapesti nyomozó ügyészség vádja szerint ezt követően Palló Péter őrnagy közvetítőn keresztül felajánlotta a rokonoknak, hogy pénzért megszüntetik az eljárást. Lakatosék ráálltak az üzletre, amit az sem hiúsított meg, hogy másik előadóhoz, Mészáros János hadnagyhoz (III. rendű vádlott) került az ügy. A vád szerint ő Sármány Tibor törzszászlóssal (II. rendű vádlott) felkereste Lakatos János élettársát és egymillió forintot kértek a férfi szabadlábra helyezésért. A pénz gazdát cserélt, Lakatos János szeptember 21-én szabadult.
Ezek után októberben Sármány Tibor felajánlotta, hogy 500 ezer forintért a nyomozást is megszüntetik az ügyében. A határozat megszületett, amiért Sármány Tibor és Mészáros János 500-500 ezer forintot kapott.Az érintettek tagadják a vádakat.Palló Péter azt is tagadja, hogy 2009. szeptember elején közölte egy elfogatóparancs alapján rács mögé került román állampolgárságú férfi hozzátartozóinak, kétmillió forint ellenében lehet segíteni ügyében. A rokon az összeg felét juttatta el az őrnagynak és az ügyben XI. rendű vádlottá lett dr. Bános Csaba ügyvédnek. A többi akkor járt volna, amikor az elfogott férfi kiszabadul."
