HTML

Jogszolgáltatás

Jogot szolgáltatnak, nem igazságot. Még mindig jobb, mintha osztanák az igazságot? Laikus tévelygések egy labirintusban.

Friss topikok

Címkék

adócsalás (1) állami;támogatás (1) ároktői banda (1) Ároktői banda (1) bankrablás (1) befetetési szövetkezet (1) bírósági eljárások nyilvánossága (1) biztonság (1) BRFK (1) budapest környéki törvényszék (1) centrum (1) cserbenhagyás; (1) darabolós gyilkosság (1) devizahitel (1) dr kiss mária (1) ebadó (1) élettársi szerződés (1) elöljárói gondoskodás elmulasztása (1) erste bank (1) faludy györgy (1) fanni (1) foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés (1) fogyasztóvédelem (1) fővárosi bíróság (2) fővárosi ítélőszék; (1) fővárosi ítélőtábla (3) Fővárosi törvényszék (1) Fővárosi Törvényszék (1) fővárosi törvényszék (3) fővárosi törvényszék; (1) frizbí (1) gaál jános (1) gál györgy (1) gumiabroncs (1) gyilkosság (1) hajdú péter (1) halálos motoros baleset (1) Handó (1) handó tünde (1) hivatali visszaélés (1) huba olívia (1) hunvald györgy (2) Ibolya Tibor (1) idősek (1) illetékbélyeg hamisítás (1) istenes attila (1) ítélet (2) ítéletek nyilvánossága (1) ittas vezetés (1) Kalina József (1) kártalanítási számla (2) kgfb (1) kínzás (1) kiss ferenc kálmán (1) kiss mária (1) kölcsönszerződés (1) korrupt parkolóőr (1) közbeszerzés; (1) közigazgatási jogkörben okozott kár (1) közlekedési baleset (2) közpénügyi pitbull (1) köztársasági elnök (1) mabisz (2) magyar (1) miszori lászló (1) mobildíjak (1) motoros baleset (1) munkaügyi felügyelet; (1) nadrai géza (1) Nemzetközi Olimpiai Bizottság (1) obh (1) összeférhetetlenség (1) óvás egyesület (1) papp istván; (1) pénzügyi békéltető testület (1) perbeszéd (1) pest megyei bíróság (1) phaeton (1) pilis invest szövetkezet (1) Polt (1) pszáf (1) rablás (1) rendőrség (2) Schmitt Pál (1) sebes péter ügyvéd (1) sirt a (1) személyiségi jog (2) Szijjártó Questor büntetőjog (1) szocialista liberális önkormányzat (1) tallér károly (1) tárgyalótermi tudósítás (1) Tarsoly Csaba (1) telekom (1) tisza kata (1) tisztességtelen szerződési feltételek (1) titkolózás (1) tögl molnár lászló (1) Törvényszék (1) új bírósági eljárás (1) varga béla (1) vaskutai andrás (1) véleményszabadság (1) vesztegetés; (1) vincze piroska (1) Címkefelhő

2012.01.24. 07:22 jogszolga

Kódolt munkaügyi történet - titkos nyomozással

Címkék: munkaügyi felügyelet; papp istván; fővárosi ítélőszék; közbeszerzés; állami;támogatás

Ledarált iratait megpróbálták összerakni, irodájába titokban kamerát szereltek. Büntetőbíróság előtt a munkafelügyelet volt elnöke.

 
A Fővárosi Törvényszéken (a néhai Fővárosi Bíróságon) tegnap megkezdődött az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) korábbi elnöke Papp István I. rendű és öt (munka)társa elleni büntetőper. A titkos nyomozással gyűjtött adatokkal is megtámasztott vád hivatali visszaélés, közokirat hamisítás, közokirattal való visszaélés. Menet közben ezek mellé még odakerült egy kis hamis tanúzás és arra való felbujtás is. Az ügyészség szerint a vádlottak vagy másfél tucatnyi, ellenőrzés alá vont, már megbüntetett céget részesítettek utóbb jogtalan előnyben, mentesítették a szankciók egy része alól. (Az ügyészség ugyanakkor egyetlen esetben sem utal arra, hogy a vádlottak egyéni haszonszerzés miatt követék volna el tettüket, s nincs szó pl. megvesztegetésről sem. Tehát ilyesmiről az ügyben nincs szó, vagy csak nincs rá bizonyíték.)
A kiemelt ügyet a Galajda Ágnes vezette tanács tárgyalja. Az első tárgyalási napon a vádirat ismertetéséra és Papp István I. rendű vádlott meghallgatására került sor. Az ügyben titkos nyomozás is folyt Papp ellen. Mivel időközben a titkosságot föloldották, kiderült, nem csupán a telefonjait hallgatták le, hanem irodájában titokban kép és hangfelvételek is készültek. Az ismertetett jelentések alapján titokban át is vizsgálták Papp irodáját, mert ott megtaláltak olyan iratokat, amelyekről az OMMF a nyomozás során egyébként azt állította, hogy elvesztek. A volt elnök irodájában több zsáknyi ledarált iratot is volt. Két zsáknyi ilyen papírt megpróbáltak újra összerakni, rekonstruálni, de ez csak kisebb részben sikerült.
 
A történetnek – az eddigiek alapján - egy valódi kis magyar abszurd az alapja, sajnos ezért senki nem áll bíróság előtt.
2006-ban szigorítottak a munkaügyi szankciókon, kiemelten a feketemunka visszaszorítása érdekében. Súlyosabb szabálysértések esetén azonban a szokásos szankciók (pl. pénzbüntetés) kiegészülhettek azzal, hogy az elmarasztalt céget kizárhatják a közbeszerzésekből, és az állami támogatásokból. Ez nagyon sok cég számára sokkal súlyosabb büntetés, mint akár egy nagyobb pénzbírság. Különösen igaz ez az építőipari, a szolgáltató és az agrárcégekre, egész cégeket tönkre tehet.
Az OMMF azonban úgy fogalmazta meg az ellenőrzésekkel kapcsolatos határozatait – amelyek megalapozták a közbeszerzésből és az állami támogatásból való kizárásokat (továbbiakban: kizárás) -, hogy a határozat csak a közvetlen munkaügyi szankciót, és a hiányosságok rendezésével kapcsolatos esetleges teendőket tartalmazta. (!!!) Azt nem, hogy más jogszabályok alapján ehhez további büntetések kapcsolódnak, nem! Így ha egy cégnél nem ismerték alaposan az államháztartási vagy a közbeszerzési törvényeket, akkor esetleg csak akkor értesültek a kizárásról, ha pályázatukat visszadobták.
2006 őszétől (jogszabály alapján) az volt a gyakorlat, hogy a Felügyelet a honlapján különböző kódokkal tette közzé, hogy mely cégeket érinti a kizárás. Ezekhez a kódokhoz, azok tartalmához csak a közbeszerzéseket, állami támogatásokat bonyolító szervezetek fértek hozzá. Azt viszont jogszabály nem határozta meg egyértelműen, állította Papp, hogy a munkafelügyelet megállapításaihoz, elmarasztalásaihoz milyen kódokat kell rendelni. Ezt a Felügyelet „belső identitása” határozta meg, fogalmazott sajátosan az egykori elnök. Ebben a rendszerben minden további nélkül megtörténhetett, hogy vita, panasz, „megkeresés” esetén Papp, vagy az OMMF más vezetői egyszerűen úgy vizsgálhatták felül a már jogerős munkafelügyeleti határozatokat, hogy csupán a kódokon kellett változtatni. Ezzel egy cég elkerülhette a kizárást, s Felügyeletnek pedig még a határozathoz szövegéhez sem kell hozzá nyúlni. Ügyes. Egy ilyen szabályozási környezetben – elvileg - remekül lehet a zavarosban halászni.
 
S akit a részletek érdekelnek:
 
A vádirat[1]
 
… mintegy másféltucat, az OMMF által már jogerős lezárt ügyben tett lépések, intézkedésekkel kapcsolatban látja bizonyíthatónak a bűncselekményeket. Ezeket Papp elsősorban a II. r. dr. Cs. Zoltán elnöki referenssel, osztályvezetővel együtt követte el. Papp 2005 áprilisában lett a munkafelügyelet elnöke. A vádirat 2006 októberétől kezdve 2008 őszéig számos gazdasági társaság kereste meg hivatalosan vagy informálisan a fővádlottak valamelyikét, hogy a korábbi munkaügyi büntetéseik ellenére mentesüljenek a hátrányos következmények alól. Ezek miatt ugyanis nem indulhattak közbeszerzési eljárásokon, vagy nem részesülhettek volna bizonyos állami támogatásokban. A vádlottak tucatnyi cég érdekében hivatali helyzetükkel visszaélve, kötelességüket megszegve utasították a munkaügyi felügyelet adatbázisának közvetlen kezelőit, hogy adott gazdasági társaságok esetében vonják vissza az interneten közzétett, jogerős határozatokon alapuló adatokat. A honlapon a különböző jogsértések kódjait olyanokra cserélték ki, ami a nyilvántartás lekérdezésekor azt mutatta, hogy a cégekkel munkaügyi szempontból minden rendben, velük szemben nincs semmilyen kizárási ok. A jogtalan előnyben részesített vállalkozások így akadálytalanul igényelhettek állami támogatást illetve ajánlattevőként vagy alvállalkozóként részt vehettek közbeszerzési eljárásban.
            Az adatbázis kezelői, az ún. kontrollerek az utasításokat hatáskör hiányában nem vizsgálhatták a vádlottak utasításainak érdemi megalapozottságát, azok céljáról és valós hátteréről nem tudtak.
A nyomozás közben a két vádlott megpróbálta eltüntetni a nyomokat. A vád szerint amikor Papp megtudta, hogy a rendőrség/ügyészség a hatósági nyilvántartásba felvitt kódok megváltoztatását és az OMMF honlapján közzétett adatok visszavonását is vizsgálja, 2008 november végén valamennyi munkaügyi felügyelőségnél önrevíziót rendelt el, amelyért Cs. felelt. Ennek során az első fokon eljárt felügyelőségnek „visszaadták a jogerőt”, azaz lehetővé tették az egyébként lezárt és így nem módosítható adatok megváltoztatását. Két cég esetében az önrevízió ürügyén is adtak utasítást a kódok megváltoztatására. Egy alkalommal pedig a titkárnőjét (VI. r.) arra utasította, hogy az elnöki irodában tárolt, korábban kiválogatott iratokat soron kívül semmisítse meg, amit az meg is tett.
Amikor pedig P ellen megindult a büntetőeljárás, tanúként beidézte Cs. Két beosztottját is, akiknek főnökük a tanúkihallgatásuk előtt átadott nekik egy általa készített, 2 lapból álló, kérdéseket és az arra adandó válaszokat tartalmazó iratot. Arra utasította őket, hogy kihallgatásukkor a kérdésekre a papíron található válaszokat adják. Ezzel kapcsolatban vádolták meg – e peren kívül - dr. Cs-M. Adriennt is.
 
Az ügyészség szerint ezektől valamennyire függetlenül a Közép-Magyarországi Felügyelőségén (KMMUF) is több alkalommal történt visszaélés. G. László igazgatója és D. Mónika (III. és IV. r. vádlottak), a helyettese a munkaügyi ellenőrzések keretében az érintett munkáltatókra négy alkalommal csak enyhébb, illetve semmilyen bírságot nem szabtak ki. P. Borbála V. r. vádlott, a KMMUF
megbízott osztályvezetője pedig a vádirat szerint egy esetben arra utasította a beosztottjait, hogy a munkaügyi ellenőrzés helyszínére – ahol nem mindenkinek volt munkavállalási engedélye - se a rendőrséget, se a határőrséget ne hívják ki, annak érdekében, hogy ne kerüljön sor idegenrendészeti eljárásra.
            Összességében Papp Istvánt 14 rendbeli hivatalos személy által
elkövetett közokirat-hamisítás és 3 rb. hivatali visszaélés bűntettével, a II. r.dr. Cs. Zoltánt 13 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirathamisítás bűntettével és 1 rb. hivatali visszaélés bűntettével vádolja. G. László és D. Mónika ellen 4-4 rb. hivatali visszaélés bűntette a vád. Az ügyészség P. Borbálát 2 rb. hivatali visszaélés bűntettével míg M-né K. Gabriellát közokirattal visszaélés vétségével vádolja.
 
            A bíróság már több újabb tárgyalási napot kitűzött, gyors tempóban hallgatja meg a tanúkat, akár még a nyári szünet előtt ítélet is születhet.
 


[1] Az ismertetéshez felhasználtuk a Fővárosi Ítélőszék sajtóosztályának iratösszefoglalóját;

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jogszolgaltatas.blog.hu/api/trackback/id/tr623742980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a7dik 2012.01.26. 12:51:22

Több évig dolgoztam a munkaügyi felügyelőségen, de mondhatom az itt leírtak csak a jéghegy csúcsát képezik.Ütőtték, vágták a felügyelők fejét,hogy minnél több "fekete" munkást "fogjanak" de ha "baráti" cégbe futottunk, akkor nem lehetett bírságot javasolni, csak kötelezést ami nem jelentett eltiltást a közbeszerzésből és pénzbírsággal sem járt.Volt, hogy "fogtam" 3 fekete munkást és mire viszajöttem a felügyelőségre már az asztalomon volt a kiírás, hogy P. úr érdeklődött, jelenjek meg az aktuális vezető előtt. Persze ebből sem lett bírság. Lehet hogy pénzt nem kaptak, a szóbeszéd szerint az volt a szokás, hogy az épülő (vezetői) házakon elvégezek valamilyen szakmunkát a "hálás" vállalkozók . Feltehetően ingyé.....
süti beállítások módosítása