Igazság, ügy, szakértő
Legalább 2,2 millió forintot kapott az államtól Stotz Gyula igazságügyi szakértő, akinek a szakvéleményére alapozva több éves nyomozás után vádat emeltek egy cégvezető ellen, több mint 700 millió forintos kárt okozó hűtlen kezelés bűncselekménye miatt. A szakértő aztán mindent visszavont, a cégvezetőt nyolc éves eljárás után pedig mindenben felmentették, amivel megvádolták. Stotz Gyula neve az elmúlt napokban az Alexandra könyvkiadó összeomlása kapcsán a legvadabb összefüggésekben került elő[1].
A szlovák milliárdos, a közlekedési balesetben négy ember halálát okozó Eva Rezesová ügye óta tudjuk, milyen kiemelt szerepe lehet az igazságügyi szakértőknek. A hvg.hu[2] cikksorozatának köszönhetően a nyilvánosság számára is láthatóvá vált – a korábban nagy tekintélynek számító Melegh Tibor igazságügyi szakértőnek a baleset ügyében, a vádlott védelmében adott, kétes értékű szakvéleménye kapcsán -, hogy egy szakértői véleményi akár föl is menthet valakit nagyon súlyos vádak alól, de akár hosszú évekre börtönbe is juttathatja. Egy másik ügyben, Geréb Ágnes esetében is erősen megkérdőjelezhető volt a szakértői vélemények elfogulatlansága.
Tegnap a Fővárosi Törvényszék (jogerősen) fölmentette a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGyH) volt vezérigazgatóját, Ferenci Tibort. A bíróság 3,7 millió forint bűnügyi költséget állapított meg, amelyet –mivel a vádlottat fölmentették-, az állam visel. A bíróság az ítélet indoklásában nem részletezte, miből tevődött össze ez a költség, de az ügyet ismerő forrásaink szerint ebből legalább 2,2 millió forint körüli volt a Stotznak, mint szakértőnek kifizetett összeg. Röviden beszéltünk Stotz Gyulával is, aki szerint a szakértői díjazásából kétszer 500 ezer forintot kapott meg.
A büntetőeljárásról nagyon röviden. A Demszky érában kinevezett vezérigazgató, Ferenci kezdeményezésére, egy hatástanulmány alapján kiszervezték a cég tevékenységének egy részét külső cégnek. Nem ultipénzről volt szó[3], mert öt éven keresztül évi 1,5 milliárd forintról szólt a kiírt közbeszerzési pályázat. A vád szerint a kiszervezés a cég alaptevékenységét érintette, és több mint 400 millió forintos kárt okozott a cégnek. Ferenci kirúgása után ’visszaszervezték’ a tevékenységeket, de emiatt több mint 300 millió forinttal kellett végkielégíteni a közbeszerzésen nyertes Opero Kft.-t – ami a vádirat szerint éppen ennyivel növelte a Ferenci által okozott kárt.
A bíróság, Gimesi Ágnes tanácsa – a piaci pletykák szerint ő lehet a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának új vezetője – tulajdonképpen nagyon röviden intézte el a vádat. Már csak azért is, mert a rendőrségi/ügyészségi szakértő szakvéleményének a hitelessége a bírósági eljárás során összeomlott. S ezzel, mint Gimesi bíró fogalmazott, kicsúszott a talaj a vád alól. Az ügyész, Nyirfa Ilona, kicsit szokatlan módon, ezúttal nem szaladt oda a pofonért: szakértői vélemény összeomlását érzékelve maga is a vádlott fölmentését kérte. Annyiban még próbálta menteni az ügyészi becsületet, hogy bizonyítottság hiányában javasolta a fölmentést.
A bíróság úgy látta, hogy a vádból - ami elsősorban Stotz szakértő véleményén alapult- semmi sem volt megalapozott. Például nem az alapvető célt jelentő, „fizikai közérzetet javító” tevékenységeket[4] szervezték ki, hanem takarítói, villanyszerelői, karbantartói, stb. tevékenységeket. Nem volt megállapítható tényleges kár. Ráadásul –tegyük hozzá, hogy legalábbis formálisan- a bíróság szerint a döntéseket testületek hozták, és nem a vádlott: hanem a fürdőscég igazgatósága, illetve annak döntési jogosítványát részben elvonva a tulajdonos, a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottsága. Ezek után nincs miről beszélni, szól a bírósági verdikt, a vádlottat nem lehet az ügyben mivel vádolni.
De akkor miért rugózott ezen 28 hónapon keresztül a Tisztelt Bíróság[5]? Gimesi bíró kicsit zavaros magyarázatot adott. A vád benyújtásakor a bíróságnak értékelnie kell, hogy a vád törvényes-e. Ha jól értettük a bíró elmondását – Gimesi egyébként más bíróhoz képest nagyon érthetően kommunikál, tehát ha valamit félreértettünk, akkor ez csak e sorok írójának a hibája lehet-, akkor a vád benyújtásakor is észlelte, hogy a hűtlen kezelés vádja nem áll meg!!! Akár vissza is dobhatta volna az ügyészségnek! Azért tárgyalta mégis ezt az ügyet, s azért „vett fel mégis bizonyítást”, mert fölmerült egy másik bűncselekmény gyanúja. (Amit a vádirat nem tartalmazott!) Hűtlen kezelés még a vádirat alapján sem történhetett, de a kiszervezés alapját képező hatástanulmányhoz –esetleg a vádlott- Ferenci valamilyen módon hamis adatokat adott meg. Ez csalás lett volna. A bíróság a bizonyítási eljárásban azonban azt állapította meg, hogy ilyen sem történt!
A dolog egy laikus számára azért nagyon problémás, mert a bíróságok – ezzel szeretik fölmenteni magukat- mantraszerűen hangsúlyozzák, hogy ők csak hozott anyagból dolgoznak, csak az eléjük beterjesztett vádat tudják elbírálni. Akkor miért pörgetnek 28 hónapig egy olyan bírósági eljárást, amelyben olyasmire keresnek bizonyítékot, amivel kapcsolatban az ügyészség nem emelt vádat? Ha a bíró előzetes véleménye is az volt, hogy az eredeti vád nem áll meg, miért sz..ott azon, hogy egy kisebb súlyú, az ügyészség által nem említett bűncselekménnyel kapcsolatban bizonyítási eljárást folytasson le? Arra kerestek bizonyítékot, hogy Ferenci adott-e hamis adatokat a kulcsfontosságúnak tekintett hatástanulmányhoz? A bíróság szerint nem adott. A bírósági eljárás költségét egyébént - amit önmagában 5-6 millió forintra lehet becsülni…
De kerüljünk vissza a fő témához, az igazságügyi szakértőhöz! Ügyész/ügyvéd/bíró véleménye csak abban összegezhető, hogy az igazságügyi szakértő minősíthetetlenül rossz munkát végzett. Tizenhárom szakvéleményt adott, amelyek egy részét maga kezdeményezte. Mindig újabb adatokkal, és azokhoz kapcsolódva újabb magyarázatokkal állt elő. Nem volt tényadat arra, amire a ’szakértő’ alapozta a véleményét –mondta számos részletre a bíróság. Eszerint Stotz saját, különböző időpontokban adott szakvéleményei egymással is ellentmondásban álltak, ezért a bíróság kizárta azokat a bizonyítékok köréből. Stotz Gyula kérdésünkre, a bíróság kritikáját hallva, nem kevés indulattal, azt mondta, hogy egyrészt csak olyan adatokra alapozott, amit a hatóságok bocsátottak a rendelkezésére. Ő is hozott anyagból dolgozott, összegezhetjük a véleményét. Másrészt – az ATV-nek adott interjú előtt azt mondta nekünk-, hogy a számára járó szakértői díjból csak kétszer 500-500 százezer forintot, azaz egymillió forintot kapott.
A bírósági eljárásban megsemmisítették a szakértő hitelességét, aki az eljárás alatt vissza is vonta a szakvéleményeit. Jogosult-e ezek után Stotz a díjazásra? A rendőrség/ügyészség miért alkalmaz ilyen szakértőket? Ha a bíróság jogerős álláspontja igaz, akkor az ügyészségnek már a vádiratot sem lett volna szabad benyújtania a bíróságnak! Vissza kell-e fizetnie az elfogadhatatlannak minősített szakértőségért fölvett pénzt?
De a (bírósági) élet nem annyira egyszerű, mint amit a fentiek alapján hinnénk. A védelem egyik legfőbb, és a bíróság által is hitelesnek tekintett igazságügyi szakértője az a Szebellédi István volt (időközben elhunyt), aki korábban a fürdőscég könyvvizsgálója volt, és akinek a bíróság nem is az igazságügyi szakértői véleményét vette figyelembe, hanem a korábbi, a BGyH megbízásából készített jelentését. Szebellédi egyébként azért lett rossz hírű könyvvizsgáló, mert a hírhedt Ybl Bank ügyben csak a gondviselésnek, vagy egyéb közbe avatkozóknak köszönhette, hogy anno O. Naggyal és társaival együtt nem került a vádlottak padjára…
A vádlott fölmentéséhez valószínűleg elegendő volt a vádat alátámasztó szakértő hiteltelensége. De mégsem néz ki jól, hogy a vádlott mellett szóló igazságügyi szakértő hitelességével is bajok vannak…
Mindez megkérdőjelezi az igazságügyi szakértői rendszer hitelességét!
[1]http://index.hu/gazdasag/2017/02/09/matyi_dezso_alexandra_stocz_kvantal_pecsidirekt_vita_konyv_konyvkereskedes_rainbow_konyvbazar_felszamolas ; http://www.atv.hu/videok/video-20170302-matyi-dezso
[2]http://hvg.hu/itthon/20131205_mit_hallgatott_el_Rezesova_maganszakerto; http://hvg.hu/itthon/20131211_Nem_vallalnam_el_ujra_a_Rezesovaugyet
[3] Bár ki tudja, hogy manapság Felcsúton milyen alapon játsszák az ultit!
[4] Arra azért kíváncsiak lennénk, ha a sokak szerint sok fürdőben zajló szexualitáson alapuló fizikai közérzet-javítást támadná meg a bűnüldöző hatóság, mi lenne az álláspontjuk!
[5] 2014 decemberében volt az első tárgyalás
