HTML

Jogszolgáltatás

Jogot szolgáltatnak, nem igazságot. Még mindig jobb, mintha osztanák az igazságot? Laikus tévelygések egy labirintusban.

Friss topikok

Címkék

adócsalás (1) állami;támogatás (1) ároktői banda (1) Ároktői banda (1) bankrablás (1) befetetési szövetkezet (1) bírósági eljárások nyilvánossága (1) biztonság (1) BRFK (1) budapest környéki törvényszék (1) centrum (1) cserbenhagyás; (1) darabolós gyilkosság (1) devizahitel (1) dr kiss mária (1) ebadó (1) élettársi szerződés (1) elöljárói gondoskodás elmulasztása (1) erste bank (1) faludy györgy (1) fanni (1) foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés (1) fogyasztóvédelem (1) fővárosi bíróság (2) fővárosi ítélőszék; (1) fővárosi ítélőtábla (3) Fővárosi törvényszék (1) Fővárosi Törvényszék (1) fővárosi törvényszék (3) fővárosi törvényszék; (1) frizbí (1) gaál jános (1) gál györgy (1) gumiabroncs (1) gyilkosság (1) hajdú péter (1) halálos motoros baleset (1) Handó (1) handó tünde (1) hivatali visszaélés (1) huba olívia (1) hunvald györgy (2) Ibolya Tibor (1) idősek (1) illetékbélyeg hamisítás (1) istenes attila (1) ítélet (2) ítéletek nyilvánossága (1) ittas vezetés (1) Kalina József (1) kártalanítási számla (2) kgfb (1) kínzás (1) kiss ferenc kálmán (1) kiss mária (1) kölcsönszerződés (1) korrupt parkolóőr (1) közbeszerzés; (1) közigazgatási jogkörben okozott kár (1) közlekedési baleset (2) közpénügyi pitbull (1) köztársasági elnök (1) mabisz (2) magyar (1) miszori lászló (1) mobildíjak (1) motoros baleset (1) munkaügyi felügyelet; (1) nadrai géza (1) Nemzetközi Olimpiai Bizottság (1) obh (1) összeférhetetlenség (1) óvás egyesület (1) papp istván; (1) pénzügyi békéltető testület (1) perbeszéd (1) pest megyei bíróság (1) phaeton (1) pilis invest szövetkezet (1) Polt (1) pszáf (1) rablás (1) rendőrség (2) Schmitt Pál (1) sebes péter ügyvéd (1) sirt a (1) személyiségi jog (2) Szijjártó Questor büntetőjog (1) szocialista liberális önkormányzat (1) tallér károly (1) tárgyalótermi tudósítás (1) Tarsoly Csaba (1) telekom (1) tisza kata (1) tisztességtelen szerződési feltételek (1) titkolózás (1) tögl molnár lászló (1) Törvényszék (1) új bírósági eljárás (1) varga béla (1) vaskutai andrás (1) véleményszabadság (1) vesztegetés; (1) vincze piroska (1) Címkefelhő

2017.03.03. 19:21 jogszolga

Igazsság, ügy, szakértő, jog és pénz

                Igazság, ügy, szakértő

Legalább 2,2 millió forintot kapott az államtól Stotz Gyula igazságügyi szakértő, akinek a szakvéleményére alapozva több éves nyomozás után vádat emeltek egy cégvezető ellen, több mint 700 millió forintos kárt okozó hűtlen kezelés bűncselekménye miatt. A szakértő aztán mindent visszavont, a cégvezetőt nyolc éves eljárás után pedig mindenben felmentették, amivel megvádolták. Stotz Gyula neve az elmúlt napokban az Alexandra könyvkiadó összeomlása kapcsán a legvadabb összefüggésekben került elő[1].

A szlovák milliárdos, a közlekedési balesetben négy ember halálát okozó Eva Rezesová ügye óta tudjuk, milyen kiemelt szerepe lehet az igazságügyi szakértőknek. A hvg.hu[2] cikksorozatának köszönhetően a nyilvánosság számára is láthatóvá vált – a korábban nagy tekintélynek számító Melegh Tibor igazságügyi szakértőnek a baleset ügyében, a vádlott védelmében adott, kétes értékű szakvéleménye kapcsán -, hogy egy szakértői véleményi akár föl is menthet valakit nagyon súlyos vádak alól, de akár hosszú évekre börtönbe is juttathatja. Egy másik ügyben, Geréb Ágnes esetében is erősen megkérdőjelezhető volt a szakértői vélemények elfogulatlansága.

Tegnap a Fővárosi Törvényszék (jogerősen) fölmentette a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGyH) volt vezérigazgatóját, Ferenci Tibort. A bíróság 3,7 millió forint bűnügyi költséget állapított meg, amelyet –mivel a vádlottat fölmentették-, az állam visel. A bíróság az ítélet indoklásában nem részletezte, miből tevődött össze ez a költség, de az ügyet ismerő forrásaink szerint ebből legalább 2,2 millió forint körüli volt a Stotznak, mint szakértőnek kifizetett összeg. Röviden beszéltünk Stotz Gyulával is, aki szerint a szakértői díjazásából kétszer 500 ezer forintot kapott meg.

A büntetőeljárásról nagyon röviden. A Demszky érában kinevezett vezérigazgató, Ferenci kezdeményezésére, egy hatástanulmány alapján kiszervezték a cég tevékenységének egy részét külső cégnek. Nem ultipénzről volt szó[3], mert öt éven keresztül évi 1,5 milliárd forintról szólt a kiírt közbeszerzési pályázat. A vád szerint a kiszervezés a cég alaptevékenységét érintette, és több mint 400 millió forintos kárt okozott a cégnek. Ferenci kirúgása után ’visszaszervezték’ a tevékenységeket, de emiatt több mint 300 millió forinttal kellett végkielégíteni a közbeszerzésen nyertes Opero Kft.-t – ami a vádirat szerint éppen ennyivel növelte a Ferenci által okozott kárt.

A bíróság, Gimesi Ágnes tanácsa – a piaci pletykák szerint ő lehet a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának új vezetője – tulajdonképpen nagyon röviden intézte el a vádat. Már csak azért is, mert a rendőrségi/ügyészségi szakértő szakvéleményének a hitelessége a bírósági eljárás során összeomlott. S ezzel, mint Gimesi bíró fogalmazott, kicsúszott a talaj a vád alól. Az ügyész, Nyirfa Ilona, kicsit szokatlan módon, ezúttal nem szaladt oda a pofonért: szakértői vélemény összeomlását érzékelve maga is a vádlott fölmentését kérte. Annyiban még próbálta menteni az ügyészi becsületet, hogy bizonyítottság hiányában javasolta a fölmentést.

A bíróság úgy látta, hogy a vádból - ami elsősorban Stotz szakértő véleményén alapult-  semmi sem volt megalapozott. Például nem az alapvető célt jelentő, „fizikai közérzetet javító” tevékenységeket[4] szervezték ki, hanem takarítói, villanyszerelői, karbantartói, stb. tevékenységeket. Nem volt megállapítható tényleges kár. Ráadásul –tegyük hozzá, hogy legalábbis formálisan- a bíróság szerint a döntéseket testületek hozták, és nem a vádlott: hanem a fürdőscég igazgatósága, illetve annak döntési jogosítványát részben elvonva a tulajdonos, a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottsága. Ezek után nincs miről beszélni, szól a bírósági verdikt, a vádlottat nem lehet az ügyben mivel vádolni.

De akkor miért rugózott ezen 28 hónapon keresztül a Tisztelt Bíróság[5]? Gimesi bíró kicsit zavaros magyarázatot adott. A vád benyújtásakor a bíróságnak értékelnie kell, hogy a vád törvényes-e. Ha jól értettük a bíró elmondását – Gimesi egyébként más bíróhoz képest nagyon érthetően kommunikál, tehát ha valamit félreértettünk, akkor ez csak e sorok írójának a hibája lehet-, akkor a vád benyújtásakor is észlelte, hogy a hűtlen kezelés vádja nem áll meg!!! Akár vissza is dobhatta volna az ügyészségnek! Azért tárgyalta mégis ezt az ügyet, s azért „vett fel mégis bizonyítást”, mert fölmerült egy másik bűncselekmény gyanúja. (Amit a vádirat nem tartalmazott!) Hűtlen kezelés még a vádirat alapján sem történhetett, de a kiszervezés alapját képező hatástanulmányhoz –esetleg a vádlott- Ferenci valamilyen módon hamis adatokat adott meg. Ez csalás lett volna. A bíróság a bizonyítási eljárásban azonban azt állapította meg, hogy ilyen sem történt!

A dolog egy laikus számára azért nagyon problémás, mert a bíróságok – ezzel szeretik fölmenteni magukat- mantraszerűen hangsúlyozzák, hogy ők csak hozott anyagból dolgoznak, csak az eléjük beterjesztett vádat tudják elbírálni. Akkor miért pörgetnek 28 hónapig egy olyan bírósági eljárást, amelyben olyasmire keresnek bizonyítékot, amivel kapcsolatban az ügyészség nem emelt vádat? Ha a bíró előzetes véleménye is az volt, hogy az eredeti vád nem áll meg, miért sz..ott azon, hogy egy kisebb súlyú, az ügyészség által nem említett bűncselekménnyel kapcsolatban bizonyítási eljárást folytasson le? Arra kerestek bizonyítékot, hogy Ferenci adott-e hamis adatokat a kulcsfontosságúnak tekintett hatástanulmányhoz? A bíróság szerint nem adott. A bírósági eljárás költségét egyébént - amit önmagában 5-6 millió forintra lehet becsülni…

De kerüljünk vissza a fő témához, az igazságügyi szakértőhöz! Ügyész/ügyvéd/bíró véleménye csak abban összegezhető, hogy az igazságügyi szakértő minősíthetetlenül rossz munkát végzett. Tizenhárom szakvéleményt adott, amelyek egy részét maga kezdeményezte. Mindig újabb adatokkal, és azokhoz kapcsolódva újabb magyarázatokkal állt elő. Nem volt tényadat arra, amire a ’szakértő’ alapozta a véleményét –mondta számos részletre a bíróság. Eszerint Stotz saját, különböző időpontokban adott szakvéleményei egymással is ellentmondásban álltak, ezért a bíróság kizárta azokat a bizonyítékok köréből. Stotz Gyula kérdésünkre, a bíróság kritikáját hallva, nem kevés indulattal, azt mondta, hogy egyrészt csak olyan adatokra alapozott, amit a hatóságok bocsátottak a rendelkezésére. Ő is hozott anyagból dolgozott, összegezhetjük a véleményét. Másrészt – az ATV-nek adott interjú előtt azt mondta nekünk-, hogy a számára járó szakértői díjból csak kétszer 500-500 százezer forintot, azaz egymillió forintot kapott.

A bírósági eljárásban megsemmisítették a szakértő hitelességét, aki az eljárás alatt vissza is vonta a szakvéleményeit. Jogosult-e ezek után Stotz a díjazásra? A rendőrség/ügyészség miért alkalmaz ilyen szakértőket? Ha a bíróság jogerős álláspontja igaz, akkor az ügyészségnek már a vádiratot sem lett volna szabad benyújtania a bíróságnak! Vissza kell-e fizetnie az elfogadhatatlannak minősített szakértőségért fölvett pénzt?

De a (bírósági) élet nem annyira egyszerű, mint amit a fentiek alapján hinnénk. A védelem egyik legfőbb, és a bíróság által is hitelesnek tekintett igazságügyi szakértője az a Szebellédi István volt (időközben elhunyt), aki korábban a fürdőscég könyvvizsgálója volt, és akinek a bíróság nem is az igazságügyi szakértői véleményét vette figyelembe, hanem a korábbi, a BGyH megbízásából készített jelentését. Szebellédi egyébként azért lett rossz hírű könyvvizsgáló, mert a hírhedt Ybl Bank ügyben csak a gondviselésnek, vagy egyéb közbe avatkozóknak köszönhette, hogy anno O. Naggyal és társaival együtt nem került a vádlottak padjára…

A vádlott fölmentéséhez valószínűleg elegendő volt a vádat alátámasztó szakértő hiteltelensége. De mégsem néz ki jól, hogy a vádlott mellett szóló igazságügyi szakértő hitelességével is bajok vannak…

Mindez megkérdőjelezi az igazságügyi szakértői rendszer hitelességét!

 

 

[1]http://index.hu/gazdasag/2017/02/09/matyi_dezso_alexandra_stocz_kvantal_pecsidirekt_vita_konyv_konyvkereskedes_rainbow_konyvbazar_felszamolas  ; http://www.atv.hu/videok/video-20170302-matyi-dezso

[2]http://hvg.hu/itthon/20131205_mit_hallgatott_el_Rezesova_maganszakerto; http://hvg.hu/itthon/20131211_Nem_vallalnam_el_ujra_a_Rezesovaugyet

[3] Bár ki tudja, hogy manapság Felcsúton milyen alapon játsszák az ultit!

[4] Arra azért kíváncsiak lennénk, ha a sokak szerint sok fürdőben zajló szexualitáson alapuló fizikai közérzet-javítást támadná meg a bűnüldöző hatóság, mi lenne az álláspontjuk!

[5] 2014 decemberében volt az első tárgyalás

Szólj hozzá!

2015.04.02. 10:46 jogszolga

Magyar-kazah igazságügyi barátság

           A 444.hu tegnapi beszámolója szerint „Nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor megdicsérte a kazah elnököt, amiért úgy döntött, ismét elindult a kazahsztáni választáson, újabb kötelék fűzte szorosabbra Kazahsztán és Magyarország barátságát: együttműködési megállapodást írt alá egymással Askhat Daulbayev és Polt Péter.” Tegyük hozzá, hogy egyúttal Trócsányi László igazságügyi miniszter is aláírt egy bűnügyi jogsegély megállapodást kazah kollégájával.

            De már korábban is volt egy nehezen magyarázható ’igazságügyi’ látogatás Kazahsztánban. Tavaly szeptemberben Darák Péter, a Kúria elnöke járt ott, „kazah partnere meghívására”. A Kúria pártállami színvonalú közleménye szerint találkozott a kazah Legfelsőbb Bíróság elnökével és más fontos elvtársakkal, többek között Polt mostani partnerével, Asat Daulbajev legfőbb ügyésszel.

            Igazságügyi vezetőink közül már csak Handó Tünde OBH-elnök hiányzik Kazahsztánból. De lehet, hogy őt nem szívesen látnák ott. Hiszen csak egy nő…

Szólj hozzá!

2015.04.01. 17:48 jogszolga

Gyanús tanú

Címkék: Polt Fővárosi Törvényszék Tarsoly Csaba Ibolya Tibor

 

                Polt Péter hétfőn a parlamenti képviselőknek elmagyarázkodta, hogy miért nem hallgatták meg korábban legalább tanúként Tarsoly Csabát, a Quaestor vezérét. „..aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez mindenfajta emberi jognak ellentmond” – nyilatkozta a legfőbb ügyész.

                A bíróság aztán gyorsan ’beárazta’ ezt a nyilatkozatot: a Fővárosi Törvényszéken egy bírósági ítéletben kedd délelőtt közvetve értékelték. A bíróság egy zalai szörpüzemben elkövetett pimf, 99 millió forintos csalás, és magánokirat hamisítás ügyében hirdetett ítéletet. Első fokon kiosztottak kilenc év letöltendő börtönt, ráadásként még két év fölfüggesztettet. (Ilyenkor el lehet elkezdeni azt a játékot, hogy mit érdemel az a bűnös csaló…, aki többek között 150 milliárd forint hitelt vesz föl – a kötvénykibocsátás ugyanis hitelfölvétel -, a visszafizetés minden esélye nélkül.) A keddi ítélethirdetés előtt a vádlottak már csak az utolsó szó jogán szólalhattak meg. A tárgyalásra késve érkező harmadrendű vádlott ügyvédje éppen hogy védence kezébe tudta nyomni a felolvasandó ’utolsó szavakat’. Ez szó szerint Polt Péter fent idézett szövege volt, az egyik reggeli lapból, a legfőbb ügyész megnevezése nélkül. A vádlott ellen ugyanis az egyik bizonyíték éppen a meggyanúsítása előtt tett tanúvallomása volt. Az ügyvéd arra akarta figyelmeztetni a bíróságot, hogy ez alapján nem szabadna elítélni a védencét.

                Varga Gabriella bíró - aki talán nem is tudta, kitől származik az idézet – a szóbeli indoklásában erre kitérve hangsúlyozta, hogy a tanút meghallgatásakor kétszer is figyelmeztették arra, hogy nem köteles olyan kérdésekre válaszolni, amivel saját magára terhelő vallomást tenne. A megfelelő figyelmeztetés elhangzott, s ilyenkor a bíróság töretlen gyakorlata, mondta a bíró, hogy a tanúvallomást bizonyítékként föl lehet használni a bíróságon. A vádlottat el is ítélték bűnsegédként elkövetett csalásban és magánokirat hamisításban. Ez alapján nem lett volna akadálya az eredményes bizonyításnak Tarsoly tanúkénti kihallgatása esetén, megfelelő figyelmeztetés, illetve ügyvéd jelenléte mellett.

                Polt Péter vitatott nyilatkozatát kedd este az ATV-ben leckeszerűen megismételte beosztottja, Ibolya Péter fővárosi főügyész is. Ibolya egyébként ma, szerdán, a Fővárosi Törvényszék elnökével, Fazekas Sándorral tárgyalt a Markó27-ben. Remélhetőleg nem arról, hogy az ügyészség szerint mi is legyen a bíróság helyes, és a jövőben töretlen gyakorlata…

                                                                                                 lfs

                                                                

Szólj hozzá!

2015.03.27. 09:01 jogszolga

Szijjártót a vádlottak padjára!

Címkék: Szijjártó Questor büntetőjog

Naponta jönnek az új, elképesztő információmorzsák a Questor-ügyben. A kormány megszólalásai pedig hemzsegnek az ellentmondásoktól és hazugságoktól. Most csak a külügyminisztériumot és Szijjártó Pétert emelném ki.

                A legeslegkésőbb akkor, amikor a Questornál elhelyezett 3,8 milliárdnyi állampapír helyett készpénzt kaptak vissza - mint ezt a kormány elismerte-, abban a pillanatban kétségtelenné vált, hogy sikkasztás és/vagy csalás történt a brókernél. Az állampapírokat a a Questor jogtalanul használta föl. Ráadásul feltételezni kellett volna, hogy a minisztérium cége a legutóbbi, az MNB által részben engedély nélküli mondott kötvénykibocsátásból (értsd: hitelfelvételből) kapta meg a pénzt. A készpénz megérkezése utáni percben - március 9-edikén - a minisztériumnak/Szijjártónak büntetőfeljelentést kellett volna tennie.

                Ezt „elmulasztották”, így ettől a perctől kezdve az ő büntetőjogi felelősségük is fennáll!

1 komment

2014.01.06. 12:18 jogszolga

Mit csinált a rendőrség szeptembertől áprilisig?

Címkék: ítélet ároktői banda

Ma délután hirdetnek ítéletet az „ároktői banda” ügyében. A bírósági tárgyalássorozat egyik legfőbb tanulsága, hogy a rendőrség nem végzett tisztességes nyomozást. Egy kevés munkával emberéleteket menthettek volna meg, megakadályozhattak volna több rablást. ( 3. rész)

Az ügyészség 11 brutális bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyből még hármat 2008 végén követtek el, a többit 2009 elején az április 21-edikei „kvázi” tettenérésükig.
Az első három rablás során brutálisan megkínoztak és megöltek egy idős férfit, a 2009-es rablásoknál számos életveszélyes sérülést, maradandó károsodást okoztak a kínzásaikkal, az idős emberek életvitelének tartós megroppanását.

17 komment

2014.01.06. 00:01 jogszolga

A rendőrök is bűnözők?

Címkék: árokktő

 

Ároktői banda: ítélet lesz, bizonyosság nem

Január 6-odikán a bíróság ítéletet hirdet a hat tagú „ároktői banda” ügyében. Ma csak abban lehetünk biztosak, hogy a bírósági ítélet nem lesz – nem lehet - megnyugtató. (2..rész)

                                      Szolgálnak és vétenek

            A Zalaegerszegi Törvényszék 2013. december 17-edikén ítéletet hirdetett volna Palló Péter budapesti rendőr-őrnagy és 12 társa ügyében.  Az I. rendű vádlott Palló „operatív, illetve nyomozói feladatkört látott el az egyik budapesti kerületi rendőrkapitányságon”. Az idézet az OBH összefoglalójából való, Palló pedig a XV. kerületben szolgált és vétett. Az őrnagy a vád szerint többek között „2009-ben egy letartóztatott gyanúsított szabadlábra helyezéséért majd a nyomozás megszüntetéséért pénzt kért/ek/ és vett/ek/ át a gyanúsított hozzátartozóitól”. Az operatív kifejezésre hívnánk föl a figyelmet, ami valami titkos, fedett feladatkört takar.

            Azért Zalaegerszegen tárgyalták az ügyet, mert dr. Handó alkotmány/alaptörvény-ellenesen a fővárosból Zalaegerszegre helyezte a tárgyalást. Az erre lehetőséget adó törvényt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, így az ítélethirdetés elmaradt, a nulláról kezdik majd az egészet Budapesten: kéttucatnyi ügyhöz – mint pl. Hagyó Miklós és társai – hasonlóan.

            Pallónak szerepe volt az „ároktői banda” egyik vádlottjával kapcsolatban is. A banda tagjainak bűncselekményeivel kapcsolatos visszaéléssel nem vádolták meg Pallót és társait, de fontos lett volna, hogy még a hétfői ítélet előtt kiderüljön, hogy Palló – legalábbis első fokon – bűnözőnek nevezhető-e. Palló őrnagy ugyanis – a szó köznapi értelmében – tartótisztje lehetett az ároktői, VI. rendű Kolompár András vádlottnak. Még egyszerűbben: az ároktői ügy tárgyalásán elhangzottak alapján egy laikus számára nagyon valószínűnek látszik, hogy a VI. rendű vádlott Palló rendőri besúgója volt. Pallót az ároktői ügyet tárgyaló Cserni bíró is kihallgatta. (A tárgyaláson a védőügyvédek részéről elhangoztak olyan utalások is, amely szerint a rendőrök és informátoraik között nem csupán egyirányú információáramlás történt. Ezek az utalások azonban rendkívül finomak voltak, hiszen már-már egy újabb bűncselekmény gyanúját vetik föl – ezért is tartózkodnánk a megjegyzések pontos értelmezéstől.)

            Gondoljuk végig: egy brutális, fél éven át tartó bűncselekmény-sorozat egyik vádlottja – akire az ügyész 20-30 év börtönt kért - a rendőrség informátora volt?

8 komment

2014.01.03. 22:46 jogszolga

Ároktői banda: ítélet lesz, bizonyosság nem

Címkék: ítélet Handó Ároktői banda Törvényszék

Január 6-odikán a bíróság ítéletet hirdet a hat tagú „ároktői banda” ügyében. Ma csak abban lehetünk biztosak, hogy a bírósági ítélet nem lesz – nem lehet - megnyugtató. (1.rész)

A vád szerint idős embereket raboltak ki és kínoztak meg sorozatban, két öreget meg is gyilkoltak.  Szinte bizonyos, hogy a vádlottak padja túl rövid. Az ügyben olyan rendőrök is nyomoztak, akik maguk is bűnözők – egyelőre még csak a gyanú és a vádirat szerint.  Az ároktői vádlottak – köztük rendőrségi informátorok egy részével szemben pedig gyenge lábon állnak a bizonyítékok. Nem biztos, hogy elegendő lesz minden vádlott igazán súlyos elítéléséhez.

A bíróság valóban felelős az eljárás elhúzódásáért, de nem úgy, ahogy azt beállítják. Nem „rendszerhiba” történt, hanem egyéni hibák. A három felelős konkrétan megnevezhető.


                                                                    I.

Ma az „ároktői banda” ügye az egyik legismertebb bűnügy, de nem volt ez mindig így, 2013 áprilisa előtt kevesen tudtak róla.

A minden egyes alkalommal brutális durvasággal elkövetett bűncselekményeket (legalábbis azokat, amelyek bekerültek a 11 rablást felsoroló vádiratba) 2008 szeptembere és 2009 áprilisa között követték el. A magyar sajtó ingerküszöbét – országosan – egyetlen egy eset sem érte el. Legalábbis ha a politikai korrektségéről ismert Vince Mátyás irányította MTI tudósításait nézzük. Az MTI abban az időszakban is bőséggel tudósított bűncselekmények elkövetéséről, de a hírarchívumában egyetlen egy olyan esetet sem találtunk, amely ezekről hírt adott volna.  A romák elleni támadások, a Cozma-gyilkosság voltak elsősorban napirenden, valamint a politikusok (pl. Zuschlag) által és a politikusokkal szemben elkövetett bűncselekmények domináltak, mint pl. az, hogy Demszky Gábort megdobták tojással…

24 komment

2013.12.19. 17:56 jogszolga

Sírt a közpénzügyi pitbull

Címkék: sirt a közpénügyi pitbull

A vadászat erkölcstelen? Sírt a pitbull

2013.12.17. 21

Keller sírósra vette a figurát, majd jót nevetgélt

Ejnye-bejnye.

Egy év próbára bocsátás.

 
Ennyit kapott első fokon a Főváros Törvényszéken Keller László volt közpénzügyi államtitkár, mert (2003?-)2004-ben jogosulatlanul kért és gyűjtött adatokat somogyi vadászatokról. Jót is nevetgélt ezen a volt képviselő az ítélethirdetés után a folyosón. Másfél órával korábban az utolsó szó jogán elmondott beszédének végén még elcsukló, sírós hangon, öt éves kisfiát is fölemlegetve mondta magát ártatlannak.

A 2002-es választások után kinevezett Keller, a szocik pénzügyi pitbulljának szánt politius mögül később az MSZP is kihátrált, egy időre még a pártból is kizárták. Nem meglepő, hiszen agresszív, verbális kampányán túl - ami az első Orbán-kormány visszaéléseiről szólt - nem tudott sikeres, a bíróságon is megálló ügyeket produkálni. Saját magát viszont sikerült elítéltetnie. (Igaz, még csak első fokon és rendkívül enyhe marasztalással.)   
 
Az ügyészség hivatali visszaélés miatt emelt vádat, de Póta Péter bíró tanácsa ennél enyhébb bűncselekményt, hivatalos személyként elkövetett visszaélést állapított meg. Az ügyészség által kért felfüggesztett börtönt túl súlyosnak találta a bíróság, ezért csak egy év próbára bocsátották Kellert, ami nem is számít büntetésnek, csak intézkedésnek, hangsúlyozta a bíró. A legfőbb indok az időmúlás volt. Hogy mi tartott ilyen sokáig? Amíg Keller képviselő volt, 2010-ig mentelmi joga miatt nem lehetett eljárást indítani ellene. Eszerint minden képviselő sokkal könnyedébben bűnözhet az átlagpolgárnál, mert mire sort kerítenek  ellenük egy bírósági eljárásra, fele annyi büntetést kapnak az indokoltnál – mint másra.

Szólj hozzá!

2012.05.23. 05:05 jogszolga

Rendőrségi bürokrácia, csúszás a bíróságon

Címkék: rendőrség hivatali visszaélés BRFK Kalina József Fővárosi törvényszék

„Kit kéne megkeresni a rendőrségen (BRFK-n), hogy válaszoljanak?" – kérdezte a tanácstalan bíró a vádlottak padján ülő rendőrt. A Fővárosi Törvényszék (Kalina József bíró tanácsa) nem tudta tegnap befejezni a bizonyítási eljárást egy 13 vádlottas, kiemelt bűnügyben, mert a BRFK öt hete nem válaszolt a bíróságnak egy egyszerű, de a bizonyításhoz tartozó kérdésre. Se bű, se bá.

            Két rendőrt, akik a BRFK-n (Budapesti Rendőr-főkapitányság) teljesítettek szolgálatot, összesen 85 rendbeli hivatali visszaéléssel vádolnak, mert a központi nyilvántartási rendszerből jogosulatlanul és díj megfizetése nélkül szolgáltattak ki például lakcím és körözési adatokat. A többi vádlottat, akik a rendőrök segítségét kérték, elsősorban felbujtással vádolják.

            Tegnap megkezdték volna a perbeszédeket, de a BRFK által megválaszolatlan kérdés miatt majd két hónap múlva kerülhet erre sor - feltéve, hogy a rendőrség nem szarja le továbbra is a bíróságot. S akkor újra összeülhet a háromtagú bírói tanács, ügyész, jegyző, technikus, a vádlottak és a 13 védő. Egy ilyen tárgyalási napnak a költsége több százezer forint, s mellesleg másik per tárgyalásától is elveszi az időt...

 

            A perben az ügyészség egyébként senkit sem vádol közvetlen egyéni haszonszerzéssel (az információkérési díj meg nem fizetésén kívül). A vádak zöme lízinges, autós hitelcsalásokhoz kapcsolódik, ahol a rendőrök elsősorban a hitelintézetek dolgozói, magánnyomozók számára kértek le a központi nyilvántartásból adatokat. Az egyik magánnyomozó - 'felbujtó' - tanúvallomása szerint pl. megtalált egy – a lízingelő szerint - ellopott autót, és a most már vele együtt vádlottak padján ülő rendőr ismerősét kérte meg, hogy adatokkal segítsen az azonosításban.

A vádlottak többségével ellentétben mi nem gondoljuk, hogy a kérés és annak teljesítése jogszerű lett volna. De képzeljük el, hogy a magánnyomozó öt hete szobrozik a megtalált autó előtt, és azóta várja a hivatalos úton, jogszerűen és jogosan megkért információkat.

21 komment

2012.04.13. 15:46 jogszolga

Akitől kenőpénzt kérnek, az nem sértett a bűnügyben?

Címkék: centrum fővárosi törvényszék korrupt parkolóőr vesztegetés; huba olívia ítéletek nyilvánossága

        

Gyomorszorítóan közhelyes, mindennapos történet, szinte említésre sem érdemes. Budapesten az I. kerületben egy nő a mozgáskorlátozottak helyére parkolt. A parkolóőr még az autónál volt, amikor a nő visszaért, de akkora már a büntetés tényét (a pótdíjazást) elküldték a számítógépes rendszerbe. A parkolóőr ennek ellenére közölte vele, hogy igen magas összegre büntette meg, de ezen még „tudnának változtatni”. A nő telefonált, sietett, nem reagált, csak magához vette a csekket és távozott. (Parkolójegyet váltott, de állítása szerint nem vette észre, hogy rossz helyre parkolt.)
            Tíz perc múlva nézte meg a csekket, és egy kisebb szívroham leküzdése után – 120 ezer forint volt a pótdíj – visszafordult, hogy kérdőre vonja az ellenőrt a büntetés nagysága miatt. Meg is találta, aki „ekkor közölte, hogy a pótdíjazás már befejezett, ezért már csak bonyolultabb módon, nagyobb összegért – 40.000 Ft-ért cserébe – tudja elintézni a pótdíj törlését, mivel már a főnökét is be kell vonnia az ügybe. A vádlott ezzel azt a látszatot keltette, hogy a kötelességszegésért a csoportvezetőjének is pénzt kell adni. /A nő/ elhatározta, hogy feljelenti a vádlottat, így visszaadta neki a pótdíjazási csekket és közölte vele, hogy másnap tudja átadnia kért összeget. A/z ellenőr/ megadta a mobilszámát, hogy időpontot tudjanak egyeztetni.
            A nő feljelentést tett a rendőrségen, így a nyomozó hatóság tudtával
találkozóra hívta a vádlottat, ahol átadta a rendőrség által megjelölt pénzt, a nyomozók az őrt a helyszínen elfogták.
            Az ügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, valamint befolyással üzérkedés bűntettével vádolta meg az ellenőrt, akit a Fővárosi Törvényszéken a mai napon Huba Olívia tanácsa 1,5 év börtönre ítélt, négy évre felfüggesztve. Azért úszhatta meg a börtönt, mert ’csak’ a vesztegetést állapította meg. A befoláyssal üzérkedést és a halmazatot (társadalomra többszörösen veszélyes) bűncselekményt nem, mert a vádlott csak egyetlen cselekedet követett el. (A vádlott elfogadta az ítéletet, a fővárosi Ügyészség három napos gondolkodási időt kért.)
 
            De nem önmagában a fentiek miatt írunk minderről.
            (1) Az eset 2010 március 9-én történt. Az ellenőr másnap már a rendőrségen volt, s beismerő vallomást is tett. Ennél egyszerűbben bizonyítható bűncselekmény kevés van, a bíróságnak is bőven elég volt egy félnapi tárgyalás a döntéshez. Ennek ellenére több mint két évet kellett várni az első tárgyalásra. Úgy, hogy az új szabályozás miatt az ügy kiemeltté vált, ami előre hozta a tárgyalást.
                 Ki magyarázza meg ezt a késedelmet?
            (2) A parkolóőr véletlenül rossz mobilszámot adott meg a nőnek. (A bizonyítási eljárásban az nem derült ki, erre hogyan jött rá. Nem zárnánk ki azt a lehetőséget, hogy nem a saját, hanem egy másik, ’intézkedni tudó kolléga’ rossz számát adta meg, s erre jött rá.) Ezután „ismeretlen módon”, a rendszám alapján megszerezte a nő lakcímét, s a nő - jókora ijedelmére - postaládájába és az autója szélvédőjére rakta üzeneteit, emlékeztetve a ’tartozására”. (Ezután tudta fölhívni a parkolóőrt.) A rendőrség nem nyomozta ki a bizalmas adat kiadóját, s a bíróság nem fogadta el az őr állítását, miszerint a kerületi önkormányzat okmányirodájában adták ki – jogosulatlanul – a lakcímet.
            A Fővárosi Törvényszéken jelenleg is folyik egy per tucatnyi vádlottal, szinte pontosan ilyen jogosulatlan adatszolgáltatás miatt. (A rendőrök rendszám alapján lekérték és átadták egyes autók tulajdonosainak nevét és címét.) A vádlottak aktív és volt rendőrök, banki alkalmazottak. Abban az ügyben senkit sem vádolnak egyéni haszonszerzéssel, lízingcsalók után nyomoztak. Mégis súlyos börtön fenyegeti a vádlottakat.
            (3) A tárgyaláson a nő kérte, hogy tájékoztatást kapjon az ítéletről. A bíró foghegyről odavetette, maga nem sértett a bűncselekményben, tehát nem kaphat.
            Tessék?
            Önmagában már az nonszensz, ha valaki följelentést tesz egy bűnügyben, a leleplezésben aktívan segít a rendőrségnek, akkor az ne kaphasson később tájékoztatást! Másrészt mi az, hogy nem sértett? Ha nekem egy bármilyen szintű ’hatósági közeg’, hivatali személy azt mondja/sugallja, hogy meg kell őt vesztegetnem valamilyen cél érdekében, akkor én ne lennék áldozat? Abszurd! Harmadrészt a 120 ezer forintos büntetést a Centrum Parkoló nem érvénytelenítette. Az 90 nap alatt 360 ezer forintra emelkedett. (No és késedelmi kamat.) A nő szerint eddig erről semmilyen felszólítást nem kapott. De még kaphat, mert a követelés öt évig nem évül el. Adott esetben szüksége lehetne arra, hogy a kezében legyen egy bírósági ítélet arról, hogy az ő parkolási büntetése bűncselekményhez kapcsolódik.
           

24 komment

2012.04.12. 18:22 jogszolga

Megsemmisítették a romagyilkosságokat tárgyaló bíró fontos ítéletét

Címkék: pest megyei bíróság darabolós gyilkosság fővárosi ítélőtábla miszori lászló gaál jános új bírósági eljárás

 

            Megint egy újra tárgyalandó bűnügy!
 
            A Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette egy 2005-ös, „darabolós gyilkosság” első fokú ítéletét, amelyben két vádlottat felmentettek az előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés vádja alól. A Pest Megyei Bíróságon Miszori László bíró tárgyalta az ügyet, s az ítélet 2010 decemberében született. A Miszori vezette tanács tárgyalja most a romagyilkosság büntetőügyét.
            A vád és a részben jogerős bírósági ítélet szerint a sződligeti házaspár, Gazdag Valéria (I. r. vádlott) és Kovács Árpád (II. r. vádlott) 2005 végén csalással, közokirat-hamistással megszerezte ismerősük, a nyugdíjas B. A.né budapesti lakását. A sértett hitelközvetítéssel foglalkozott, s a házaspár részére is egy nagyobb hitelt szervezett. Az nem vitatott, hogy a nő a vádlottak lakásán halt meg, de az igen, hogy természetes halál volt-e, vagy gyilkosság. Az sem tisztázott, hogy a sértetten és a II. r. vádlotton kívül volt-e más a lakásban. (A holttestet földarabolták és különböző helyeken rejtették el.) A házaspár a halott nő irataival kreált adásvételi szerződést, ahol Gazdag Valéria anyja játszotta el az akkor már halott B. A.né szerepét. A csalás miatt a házaspár a Pest Megyei Bíróság ítéletében egyenként valamivel több mint 3 évi börtön kapott, ami fellebbezés hiányában jogerőssé is vált.
            Nem így az emberölés, ami ellen az ügyészség fellebbezett. (Az ügyre részletesen visszatérünk, most röviden csak azt ismertetjük, miért semmisítették meg az emberöléssel kapcsolatos első fokú ítéletet.)
            Gaál János ügyész (Fővárosi Fellebviteli Főügyészség) előjáróban leszögezte, az első fokú ítélet súlyos hibáit nem lehet másodfokon orvosolni, arra csak egy új eljárásban van mód. A Pest Megyei Bíróság „példátlan módon” nem tett eleget indoklási kötelezettségének (1985 óta ügyész, de ilyet még nem látott); nem értékelt bizonyítékokat, ellentmondások voltak az indoklásban; csak fölsorolta a bizonyítékokat, de nem értékelte azokat; az indoklás ellentétben áll a rendelkező résszel. Magállapított, bizonyított tényekből nem vont le következtetéseket. Az ítélet „az ésszerű gondolkodás és logika szabályait felrúgja”. Az első fok „akkor állapította volna meg /az emberölést/, ha erről filmfelvétel készül.” „Ritka az ilyen eset…” jegyezte meg az ügyész - mármint ritkán fordul elő, hogy egy gyilkosságot filmre vegyenek. A büntetőeljárási jogszabályok alapján nem lehet kérni másodfokon a bűnösség megállapítását, csak új eljárást kérhet.
            A védelem szerint az ügyész szavakat és mondatokat ragadott ki az alapos bizonyítási eljárás után (közel másfél tucat tárgyalási nap volt, 80 oldalas az ítélet és indoklása) született ítéletből. Valójában az ügyészség a bíróságon egyszerűen nem tudta bebizonyítani a gyilkossággal kapcsolatos vádjait.
            A Fővárosi Ítélőtábla Rédei Géza vezette tanácsa végül hatályon kívül helyezte az első foknak az emberöléssel kapcsolatos részítéletét, s új eljárást rendelt el, új tanáccsal. (Bírósági pletykák szerint Miszori Lászlónak ez az első hatályon kívül helyezett ítélete. Ez a kudarc bizonyára támadási felületet ad vele, illetve a bírósággal szemben a romagyilkosságok perében.) A szóbeli indoklás nem volt teljesen világos (legalábbis magunk fajta laikusnak), hogy miért hozta ezt a döntést az Ítélőtábla. Útmutatást adott azonban az új eljárásnak abban, hogyan értékeljen egyes bizonyítékokat. Ezek eléggé egyértelműen a vádlottak bűnösségének irányába mutatnak. Árnyaltabb képet az írásos indoklás után lehet kialakítani.
            A bírósági gyakorlat alapján az új eljárás kb. egy év múlva kezdődhet.

49 komment

2012.04.10. 06:21 jogszolga

Tébláboló bankrabló műszálas parókával, fehér kesztyűvel

Címkék: erste bank bankrablás devizahitel fővárosi ítélőtábla budapest környéki törvényszék

A devizahitelből a börtönig jutott

 
A férj ács, a feleség ápolónő, három gyereket nevelnek. 2006-ban vásároltak egy telket egy régebbi családi házzal, amit átépítettek. Az Erste Bank ehhez háromszor (!) adott jelzálog hitelt, 2006-ban 42, 2007-ben 59, 2008-ban pedig újabb 33 ezer svájci frankot. A mai árfolyamon több mint 30 millió forintos hitel utolsó részét – a bírósági ítélet[1] tényleírása szerint - akkor adta a bank, amikor a férfi a ház átépítése érdekében egy év fizetés nélküli szabadságon volt. A család „a ház elkészülte után az ingatlant haszonnal értékesíteni akarta, de ez az időközben bekövetkezett gazdasági válság miatt meghiúsult, a korábbi munkaviszonya megszűnt és máshol sem talált állást”. (A feleség havi nettó jövedelme százezer forint volt. Az Erste remekül mérte föl a hitelképességet, minden bizonnyal a legjobb tudásuk szerint…)
            A Suzuki Ignis autójukat is részletre vásárolták, amit 2010-re kifizettek. De 2009-től kezdve „a vádlott és a felesége az árfolyamváltozásra is tekintettel a jövedelmükhöz képest eltúlzott devizahiteleket nem tudták törleszteni, a közüzemi díjakkal hátralékba kerültek, egyes közüzemi szolgáltatásokat a lakásukban kikapcsoltak. Az anyagi nehézségek miatt a házaspár kapcsolata is megromlott, mely a jelen eljárás ideje alatt rendeződött. A vádlott e problémák miatt sokat dohányzott, rendszeresen alkoholt fogyasztott, nyugtatókat szedett, a hangulata hullámzó volt, a problémáin rágódott és megoldásra nem jutott. Egészségügyi panaszai miatt 2009. szeptember 21. napján alkoholelvonás és gyógyszerbeállítás céljából kórházi kezelésre jegyezték elő, de a vádlott 2009. szeptember 29. napján a felajánlott kórházi osztályon történő kezelést nem fogadta el. Ekkor pszichiátriai veszélyeztető tünete nem volt, az orvosi javaslat ellenére a területileg illetékes pszichiátriai gondozóban ellátásra nem jelentkezett, így ezt követően orvosi kezelés alatt nem állt.
 

50 komment

2012.04.02. 12:46 jogszolga

Összeférhetetlen Schmitt

Címkék: köztársasági elnök összeférhetetlenség Schmitt Pál Nemzetközi Olimpiai Bizottság

          Megdöbbenve olvastam valahol, hogy Schmitt Pál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) környezetvédelmi bizottságának elnöke ma is. Magyarország - formailag - első embere egy koszos kis bizottságban egyezkedik, alkudozik, konfrontálódik, barátkozik? Képzeljük el ezt pl. Sólyom Lászlóról! Ha egyetlen fillért sem kap (szerintem még költségtérítést sem vehetne föl), akkor is összeférhetetlen a köztársasági elnöki pozíció tekintélyével. Szerintem az Alaptörvény is tiltja: „A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.” Az lényegtelen, hogy hazai, vagy nemzetközi szervezetről van-e szó. Ebben a pozícióban csak tudományos, vagy diplomáciai szerepet lehet vállalni, s a NOB egyik körbe sem tartozik.

            A NOB emiatt a pozíció miatt foglalkozna állítólag azzal, hogy Schmitt hamis adatot adott meg (Ph.D) doktori fokozatáról. Magyarországon szerintem már önmagában a bizottsági tagság/elnökség is alapja kell hogy legyen a köztársasági elnök elleni eljárásnak!

Szólj hozzá!

2012.03.12. 07:15 jogszolga

Pilisi befektetések hozama: akár harminc év börtön is lehet

Címkék: pilis invest szövetkezet fővárosi törvényszék; befetetési szövetkezet tallér károly

A tárgyalási időpontok váratlan cseréje miatt a sajtó nem volt jelen a Pilis-Invest vezetőinek büntetőperében, amikor az ügyész múlt pénteken elmondta a vádbeszédét. A tudósításban szereplő információk a jogszolgaltatas.blog.hu-ra való hivatkozással szabadon átvehetők.

            Pilisi befektetések hozama: akár harminc év is lehet
Súlyos, egyenként 10 évhez közelítő börtönt, és többek között vagyonelkobzást, cégvezetéstől való végleges eltiltást kért péntek délután az ügyész vádbeszédében a Pilis-Invest Szövetkezet három vezetőjével szemben. A büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék jövő héten hirdet ítéletet.
2000-2003-ban volt az ún. befektetési szövetkezetek virágkora, amikor a jogi szabályozás lazaságait kihasználva, vagy éppen „kreatívan” értelmezve azokat, számos befektetési szövetkezet alakult. Ezek a szövetkezeti formát lényegében betétgyűjtésre használták, a bankokénál magasabb hozamokat ígértek, amit alapvetően ingatlanbefektetésekből termeltek volna ki.
            A piramisjátékot idéző konstrukciók 2003-2004-ben rendre összeomlottak. A három legismertebb ügy közül a Vertical Invest Szövetkezet büntető ügye fejeződött be jogerősen 2010-ben. Hat vádlottra 25 év börtönt osztottak ki: a legfőbb vád csalás, vagyis tudatos megtévesztés volt, ezért szabtak ki a „csupán” 1,5 milliárd forintos (megállapított) károkozás miatt ekkora büntetést. A Baumag Befektetési Szövetkezet 12 ezer befektetője közel 40 milliárdot bukott. 2010 elején a Fővárosi Bíróság miközben megállapította, hogy a szövetkezet tevékenysége illegális betétgyűjtésen alapult, enyhének mondható ítéleteket hozott. Csak az első rendű vádlott, Balázs László kapott letöltendő börtönt, hét évet. Eljárásjogi hibák miatt meg kellett ismételni az eljárást, amelyben éppen ma hoznak ítéletet. A várakozások szerint legfeljebb kisebb mértékben hoznak szigorúbb ítéletet, mint első alkalommal. (Az ítéletről a jogszolgaltatas.blog.hu is beszámol.)

16 komment

2012.02.23. 22:49 jogszolga

Politikai ügy lesz a Hunvald-per bírósági ítéletéből

Címkék: hunvald györgy gál györgy óvás egyesület fővárosi törvényszék szocialista liberális önkormányzat

             A holnapi (február 24-ei) napot – és persze a következőket is – a médiában a ’Hunvald’ (vagyis Gál és társai)–per első fokú, a Fővárosi Törvényszéken kihírdetendő ítélete határozza majd meg. Az elsődleges vádak szerint több budapesti, VII. kerületi ingatlant strómanokon keresztül áron alul adott el az önkormányzat. Csak egy-egy részletében tudtuk figyelni a pert, így semmiképpen sem alakulhatott ki bennünk határozott vélemény a vádak megalapozottságáról, a várható ítéletről. A nyilvánosság előtt a történet részben az egykori zsidó gettó építészeti és kulturális értékeinek megvédéséért folytatott civil küzdelemként jelent meg, ahol a prímet az Óvás egyesület vitte (amely a per alatt mélyen hallgat az ügyről), s a Levegő Munkacsoport játszotta el az apród szerepét. (A feljelentést is többek között ők tették.) Másrészt a lepusztult önkormányzati lakásokban élők önvédelmi harcát láttuk a médiában, akik adott esetben – rendkívül nagy jogi öntudattal - négyzetméterenként félmillió forintot is követeltek lepusztult bérleményeik egyetlen négyzetméteréért.

1 komment

2012.02.22. 15:42 jogszolga

Rejtőzködik a Pszáf Pénzügyi Békéltető Testülete

Címkék: pszáf titkolózás pénzügyi békéltető testület nadrai géza

 

A pénzügyi fogyasztói viták alternatív rendezési fóruma 2011 közepe óta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (Pszáf) gyámkodása alatt működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). Elvileg egy pártatlan szervezet, amelyhez csak a fogyasztók fordulhatnak, ha panaszukat a pénzügyi szolgáltató elutasítja. Fél év alatt 1200 beadvány érkezett a PBT-hez, ez bizonyítja, hogy gyorsan fontos intézménnyé lett, ami annak is köszönhető, hogy az ügyfelek számára ingyenesen működik. A fogyasztók, elsősorban magánszemélyek számára a PBT olyan, mintha bírósághoz fordulnának, fejtegette szerdai sajtótájékoztatóján Nadrai Géza, a PBT elnöke.
 
A PBT honlapjáról (amely a Pszáf honlapján belül működik) nem derül ki, hogy ki a Testület elnöke, s az sem, hogy kik az eljáró tanácsok tagjai.[1] Pedig pár ezer forintos vitáktól kezdve adott esetben tízmilliós nagyságrendűekről is dönthetnek. Ráadásul Nadrai szerint a PBT „jelentősebb döntéseire a pénzügyi szolgáltatók jogászai odafigyelnek, hivatkoznak rá, esetenként szakmai vitákat folytatnak róla, tehát ezek a döntések ’élnek’, alakítják a joggyakorlatot.” Ezért is különös, hogy a PBT tanácsainak tagjai inkognitóban működnek, őket csak az egyes határozatokból lehet kigyűjteni.

9 komment

2012.02.08. 07:27 jogszolga

Késik a Hagyó-ügyet tárgyaló bíróság kijelölése

Címkék: obh fővárosi ítélőtábla illetékbélyeg hamisítás handó tünde

 

          A Fővárosi Ítélőtábla tegnapi tárgyalásán azt számolgattam, mennyibe is kerül majd ez a magyar államnak? Mármint az, ha kilencedik éve folyó ügyben a vádlottak (bűnösek, vagy sem, az mindegy), a strasbourgi, Emberi Jogi bírósághoz fordulnak, mert túlzottan hosszú volt velük szemben az igazságszolgáltatási eljárás, és indokolatlanok voltak a kényszerintézkedések. Az EJEB számára kb. a 6 év a vízválasztó, ekkortól már kártérítést fizettet a bepanaszolt állammal, akár a nyomozati, akár a bírósági szakban húzódik el az eljárás. Hat év fölött minden egyes évre 1-1,5 ezer euró kártérítést is kiszabhatnak. (Néhány ítélet alapján úgy látom, az EJEB meglehetősen doktriner módon áll a kérdéshez, mert akkor is aggály nélkül az állam ellen ítél, ha maga a panaszos is sokat tett az eljárás elhúzódásért, s mintha az sem számítana, ha az ítélet kiszabásánál enyhítő körülményként egyébként figyelembe vették az idő múlását.)

Az ügyvédek (köztük volt bíró) kulcsszereplésével bonyolódó illetékbélyeg hamisítási, sikkasztási ügyben (emlékszik erre még valaki) bíróságok is a sértettek, károsultak között voltak. Részben emiatt, de egyébként számunkra zavaros módon, néhány vádlott időhúzásra játszó taktikájának köszönhetően Budapest helyett Egerben tárgyalták első fokon az ügyet. (Az egyik vádlott Nagykanizsáról ingázott Egerbe.) A többek között 150 tanú meghallgatásával is járó, 35 napon keresztül folytatott tárgyalás azonban ’túlnőtt’ a bíróságon, az nem tudta kezelni ezt a számára nagy terjedelmű ügyet. Ezt állítja legalábbis két vádlott védője, akik perbeszédükben többek között az első fokú bíróság hibái miatt új első fokú eljárást kértek védenceik számára. A külső, laikus szemlélő azt mondja, ha a fele igaz annak, amit a védők elmondtak, az is sok. Az ugyan csak látványelem, ha a tárgyaló bíró a pulpitust elhagyva fölborogatja az egyik vádlott iratait...

3 komment

2012.02.01. 07:12 jogszolga

Hunvald György és a tiszaeszlári vérvád

Címkék: hunvald györgy perbeszéd sebes péter ügyvéd vincze piroska fővárosi törvényszék

            Petrocelli nyomában (1)

            
            A jogi pr-ral foglalkozó petrocelli.blog tavaly rendszeresen közölte elemzéseit a jogi viták, bírósági eljárások közvéleményt formáló eszközeiről, lehetőségeiről, pertaktikákról. Olyan részletekkel is foglalkoztak, mint pl. a bírósági tanúk felkészítése. December közepe óta sajnos nem jelentkeztek újabb poszttal, pedig a ’Hunvald- per’ védőbeszédeinek kivesézése igazán az ő asztalukra való téma. Mi nem vállalkozunk egy pr alapú elemzésre, de a történetet megosztjuk. Várjuk a nálunk felkészültebbek elemzéseit!
A ’Hunvald-ügyet’ a Fővárosi Törvényszéken, Vincze Piroska bíró tanácsa tárgyalja (a tanács ötfős, és két bíró+három - civil - ülnök felállásban játszik). A vádbeszédek után tegnap kezdték meg az ügyvédek a védőbeszédeiket. A II. rendű Hunvald György ártatlansága mellett védője, Sebes Péter remek kis beszédet rittyentett a bíróságnak. Némi ollózással egy utcai tiltakozás szónoklatává is lehetne alakítani, sokkal jobb lenne, mint pl. Majtényi László beszéde volt az Opera előtti tüntetésen. A vázat a perbeszéd érvelésének a jogi sallangoktól megfosztott retorikai fordulatai adhatnák. Az ügyvéd kitartóan ostorozta a vádat (értékes a tanúja, csak nem ebben a perben; pályafutásom alatt én még ilyen jogi érvelést nem láttam; a vád százéves büntetőjogi kategóriákat rúg fel), és udvarolt a bíróságnak (leteremtette az ügyészt, mert nem a „Tisztelt Bíróság” megszólítással kezdte a vádiratot; én nem is vettem észre egy fontos iratot, a Tisztelt Bíróság kérdezett rá, stb). Szokványos és normális eszközök, mert egy alapos jogi érvelésbe lettek ágyazva – végtére is egy jó ügyvédről van szó.
 

10 komment

2012.01.24. 07:22 jogszolga

Kódolt munkaügyi történet - titkos nyomozással

Címkék: munkaügyi felügyelet; papp istván; fővárosi ítélőszék; közbeszerzés; állami;támogatás

Ledarált iratait megpróbálták összerakni, irodájába titokban kamerát szereltek. Büntetőbíróság előtt a munkafelügyelet volt elnöke.

 
A Fővárosi Törvényszéken (a néhai Fővárosi Bíróságon) tegnap megkezdődött az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) korábbi elnöke Papp István I. rendű és öt (munka)társa elleni büntetőper. A titkos nyomozással gyűjtött adatokkal is megtámasztott vád hivatali visszaélés, közokirat hamisítás, közokirattal való visszaélés. Menet közben ezek mellé még odakerült egy kis hamis tanúzás és arra való felbujtás is. Az ügyészség szerint a vádlottak vagy másfél tucatnyi, ellenőrzés alá vont, már megbüntetett céget részesítettek utóbb jogtalan előnyben, mentesítették a szankciók egy része alól. (Az ügyészség ugyanakkor egyetlen esetben sem utal arra, hogy a vádlottak egyéni haszonszerzés miatt követék volna el tettüket, s nincs szó pl. megvesztegetésről sem. Tehát ilyesmiről az ügyben nincs szó, vagy csak nincs rá bizonyíték.)
A kiemelt ügyet a Galajda Ágnes vezette tanács tárgyalja. Az első tárgyalási napon a vádirat ismertetéséra és Papp István I. rendű vádlott meghallgatására került sor. Az ügyben titkos nyomozás is folyt Papp ellen. Mivel időközben a titkosságot föloldották, kiderült, nem csupán a telefonjait hallgatták le, hanem irodájában titokban kép és hangfelvételek is készültek. Az ismertetett jelentések alapján titokban át is vizsgálták Papp irodáját, mert ott megtaláltak olyan iratokat, amelyekről az OMMF a nyomozás során egyébként azt állította, hogy elvesztek. A volt elnök irodájában több zsáknyi ledarált iratot is volt. Két zsáknyi ilyen papírt megpróbáltak újra összerakni, rekonstruálni, de ez csak kisebb részben sikerült.
 

1 komment

2011.12.05. 20:10 jogszolga

Motoros rendőrhalál - hosszabb lesz-e a vádlottak padja?

Címkék: rendőrség gumiabroncs motoros baleset fővárosi bíróság varga béla elöljárói gondoskodás elmulasztása foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés

            

            Tavaly augusztusban szolgálat közben halt meg egy fiatal motoros rendőr, Telegdi Zsolt, az M1-esen. Feleségével a második gyereküket várták. Az ügyészség a rendőr három közvetlen felettesét vádolja amiatt, hogy a Yamaha motor hátsó gumiabroncsa erősen kopott volt, ők erről tudtak, de nem ellenőrizték az abroncsokat és nem is intézkedtek a cseréjükről. A balesetet számos körülmény előidéz(het)te, többek között a kopott gumi. (A gumiabroncs mintázata az előírt 1,6 milliméter helyett 0,2-0,6 milliméter volt.) Az elhunyt is hibás volt, mert ha a motor közlekedésre alkalmatlan, akkor – legalábbis a jogszabály szerint - meg kellett volna tagadnia, hogy azzal az utcára menjen. A baleset után a rendőrség lezavart egy eljárást, senkit sem találtak felelősnek. Később új eljárást indult, s ebből lett – egy katonai  -  vád: elöljárói gondoskodás elmulasztásnak vétsége. A tárgyalást ma kezdte a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa. Varga Béla bíró jelezte, hogy akár egy súlyosabb, nagyobb büntetéssel járó vád, a foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés is megállhatja a helyét.(A negyedik vádlottat, az elhunyt rendőr járőrtársát más jellegű kötelezettségszegés miatt vádoltak meg. A vádirat összefoglalóját, amit a Fővárosi Bíróság sajtóosztálya készített, a bejegyzés végén olvashatják.) 
 

8 komment

2011.12.05. 07:54 jogszolga

Pöttyös lányregény - perbe fogva

Címkék: faludy györgy tisza kata fanni fővárosi bíróság személyiségi jog istenes attila

 

                        Pöttyös lányregény - perbe fogva
 
Faludy György „fiatal” özvegye beperelte Tisza Kata írót, annak harmatos regénye miatt. Maradandó károsodást okozott-e az özvegyben egy születésnapi vacsora leírása, ami még ’aköltő’ emlékének ápolását is akadályozza? Több éves per végére tett pontot a Legfelsőbb Bíróság.
 
Mester Csaba ügyvéd (és) ügyfelei személyiségi jogi perekben úgy látszik, szeretik az 5 milliós kártérítési keresetet. Blogunk adott hírt először arról, hogy Hajdú Péter meglehetősen simán elvesztette a civishir.hu ellen, a Frizbi című műsorról írottak miatt indított, többek között 5 milliós nem vagyoni kártérítés iránti pert. A bíróság első és másodfokon, majd a felülvizsgálati eljárásban is megállapította, hogy a kritika durva, már-már alpári, de passzol a műsor színvonalához. Így még az is ’belefért’, hogy a cikk szerzője egy senkinek nevezte Hajdút. A három egybecsengő ítélet ellenére annak a pernek nehéz lett volna előre megjósolni a kimenetelét.
 

49 komment · 1 trackback

2011.11.18. 08:21 jogszolga

Tárgyalótermi tudósítás. Védtelen idősek, végtelen erőszak

Címkék: rablás gyilkosság kínzás idősek tárgyalótermi tudósítás vaskutai andrás bírósági eljárások nyilvánossága

 

            Eszünkbe sem jutott elmenni erre a tárgyalásra. Blogunk elsősorban polgári és gazdasági perekkel foglalkozik, a büntetőügyek közül csak a gazdaságiak érdekelnek minket. A kíváncsiságunkat az keltette föl, hogy miközben kétségkívül nagy érdeklődésre számíthatna az ügy, a Fővárosi Bíróság sajtóosztálya nem tette közzé, elhallgatta az első fokú bírósági tárgyalás tegnapi, november 17-ei kezdetét. Pedig a vádiratot ekkor ismertetik, ilyenkor lehet átlátni egy-egy ügyet. (Egyedül a Blikk tudott a tárgyalásról.)
Talán azért tűnt érdektelennek a bűncselekmény-sorozat, mert öregekről van szó? A 18 áldozat átlagéletkora 74,5 év. Azért csak ilyen alacsony, mert két megtámadott idős nővel együtt él az 53, ill. 50 éves gyereke, ők nyomták le az átlagéletkort. Betörtek hozzájuk, kegyetlenül megkínozták, kirabolták őket. Kettejüket meggyilkolták. Olvassák tehát első tárgyalótermi tudósításunkat.

144 komment

2011.11.16. 08:33 jogszolga

Vad állatok tartásának veszélyei

Címkék: biztonság phaeton közlekedési baleset ebadó

Újra bevezetik az ebadót. Nem kell adózni például a nemzeti színű kutyák gazdáinak, kedvezmény jár az ivartalanított állatok után. Veszélyes kutya után akár háromszoros, évi húszezer forint adót kell fizetni pl. egy tacskóhoz, vagy airedale terrierhez képest. Veszélyesnek azok a kutyák minősülnek, amelyek a múltban már okoztak fizikai sérülést, vagy "fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak". Az ilyen kutyák tulajdonképpen vad állatnak számítanak.

            Egy vadállat Kecskemét környékén az 5-ös útnál egy család, a szülők és két kisgyerek szörnyű halálát okozta. A minden bizonnyal részeg gyorshajtó szabálytalanul előzött, frontálisan ütközött a család autójával. A vétkes sofőrnek a baleset súlyához képest jelentéktelenek a sérülései. Megvédte egy másik vadállat, az autója, egy Volkswagen Phaeton. „A Volkswagen konszern önbizalmának 25 mázsás megtestesítője”; „az autó méretei döbbenetesek” – a szakújságírók ilyen és hasonló fordulatokkal jellemezték a 400-600 LE-s luxusautót magyarországi bevezetése után.
 

14 komment

2011.11.08. 12:34 jogszolga

A Mabisz nem bizonyított, a biztosítottak vesztettek

Címkék: ittas vezetés kgfb mabisz kártalanítási számla kiss mária kiss ferenc kálmán

Ivott, kötelezője sem volt, mégis a Mabisz bukta a pert: és a biztosítottak pénzét.

Újabb pert vesztett a Mabisz (Magyar Biztosítók Szövetsége), ezúttal azért, mert nem tett eleget a bíróság felszólításának, bizonyítási kötelezettségének. Éppen három éve X. ittasan balesetet okozott, ráadásul kötelező biztosítása (kgfb) sem volt. Személyi sérülés nem volt, a két kocsiban sem volt túl nagy kár – legalábbis X. szerint. A vétlen autóban, egy taxiban azonban a számlák és a taxis biztosítója szerint 1,74 millió forintos kár keletkezett. Miután X-nek nem volt kgfb-je, ezért az ún. Kártalanítási Számla terhére fizette ki a taxis biztosítóját a számla kezelője, a Mabisz. Ezután pedig a Mabisz a jogszabályok alapján követelte ezt az összeget (plusz a költségeket és a kamatokat) X-től, aki egyébként az ittas vezetésért pénzbüntetést kapott, és eltiltották a járművezetéstől.

14 komment

2011.10.28. 12:27 jogszolga

Fogyasztóvédők küszködése a Magyar Telekommal

Címkék: telekom magyar fogyasztóvédelem mobildíjak tisztességtelen szerződési feltételek

            Három per is befejeződött az elmúlt hetekben/hónapokban, amit fogyasztóvédő szervezetek indítottak a Magyar Telekom (MT) ellen, az adott esetben érvényes általános szerződési feltételek (ászf) hatályon helyezése miatt. A mérleg inkább a MT felé billen.   

 
(1) Még 2010 áprilisában futott végig a hír a sajtón, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (Feosz) és a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület pert indított a T-Mobile díjszabásai miatt. A forgalmi díjak mérése másodperces egységekben történik, de adott lakossági csomagokban akkor is 30 ill. 60 másodperc kell fizetni, ha ennél kevesebbet beszélünk. A Feosz ezt sérelmezte, és ászf több pontjának érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól. A Fővárosi Ítélőtábla (FIT) idei, májusi jogerős ítélete alapján teljes egészében elvesztette.

42 komment

süti beállítások módosítása