Gyomorszorítóan közhelyes, mindennapos történet, szinte említésre sem érdemes. Budapesten az I. kerületben egy nő a mozgáskorlátozottak helyére parkolt. A parkolóőr még az autónál volt, amikor a nő visszaért, de akkora már a büntetés tényét (a pótdíjazást) elküldték a számítógépes rendszerbe. A parkolóőr ennek ellenére közölte vele, hogy igen magas összegre büntette meg, de ezen még „tudnának változtatni”. A nő telefonált, sietett, nem reagált, csak magához vette a csekket és távozott. (Parkolójegyet váltott, de állítása szerint nem vette észre, hogy rossz helyre parkolt.)
Tíz perc múlva nézte meg a csekket, és egy kisebb szívroham leküzdése után – 120 ezer forint volt a pótdíj – visszafordult, hogy kérdőre vonja az ellenőrt a büntetés nagysága miatt. Meg is találta, aki „ekkor közölte, hogy a pótdíjazás már befejezett, ezért már csak bonyolultabb módon, nagyobb összegért – 40.000 Ft-ért cserébe – tudja elintézni a pótdíj törlését, mivel már a főnökét is be kell vonnia az ügybe. A vádlott ezzel azt a látszatot keltette, hogy a kötelességszegésért a csoportvezetőjének is pénzt kell adni. /A nő/ elhatározta, hogy feljelenti a vádlottat, így visszaadta neki a pótdíjazási csekket és közölte vele, hogy másnap tudja átadnia kért összeget. A/z ellenőr/ megadta a mobilszámát, hogy időpontot tudjanak egyeztetni.
A nő feljelentést tett a rendőrségen, így a nyomozó hatóság tudtával
találkozóra hívta a vádlottat, ahol átadta a rendőrség által megjelölt pénzt, a nyomozók az őrt a helyszínen elfogták.
Az ügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, valamint befolyással üzérkedés bűntettével vádolta meg az ellenőrt, akit a Fővárosi Törvényszéken a mai napon Huba Olívia tanácsa 1,5 év börtönre ítélt, négy évre felfüggesztve. Azért úszhatta meg a börtönt, mert ’csak’ a vesztegetést állapította meg. A befoláyssal üzérkedést és a halmazatot (társadalomra többszörösen veszélyes) bűncselekményt nem, mert a vádlott csak egyetlen cselekedet követett el. (A vádlott elfogadta az ítéletet, a fővárosi Ügyészség három napos gondolkodási időt kért.)
De nem önmagában a fentiek miatt írunk minderről.
(1) Az eset 2010 március 9-én történt. Az ellenőr másnap már a rendőrségen volt, s beismerő vallomást is tett. Ennél egyszerűbben bizonyítható bűncselekmény kevés van, a bíróságnak is bőven elég volt egy félnapi tárgyalás a döntéshez. Ennek ellenére több mint két évet kellett várni az első tárgyalásra. Úgy, hogy az új szabályozás miatt az ügy kiemeltté vált, ami előre hozta a tárgyalást.
Ki magyarázza meg ezt a késedelmet?
(2) A parkolóőr véletlenül rossz mobilszámot adott meg a nőnek. (A bizonyítási eljárásban az nem derült ki, erre hogyan jött rá. Nem zárnánk ki azt a lehetőséget, hogy nem a saját, hanem egy másik, ’intézkedni tudó kolléga’ rossz számát adta meg, s erre jött rá.) Ezután „ismeretlen módon”, a rendszám alapján megszerezte a nő lakcímét, s a nő - jókora ijedelmére - postaládájába és az autója szélvédőjére rakta üzeneteit, emlékeztetve a ’tartozására”. (Ezután tudta fölhívni a parkolóőrt.) A rendőrség nem nyomozta ki a bizalmas adat kiadóját, s a bíróság nem fogadta el az őr állítását, miszerint a kerületi önkormányzat okmányirodájában adták ki – jogosulatlanul – a lakcímet.
A Fővárosi Törvényszéken jelenleg is folyik egy per tucatnyi vádlottal, szinte pontosan ilyen jogosulatlan adatszolgáltatás miatt. (A rendőrök rendszám alapján lekérték és átadták egyes autók tulajdonosainak nevét és címét.) A vádlottak aktív és volt rendőrök, banki alkalmazottak. Abban az ügyben senkit sem vádolnak egyéni haszonszerzéssel, lízingcsalók után nyomoztak. Mégis súlyos börtön fenyegeti a vádlottakat.
(3) A tárgyaláson a nő kérte, hogy tájékoztatást kapjon az ítéletről. A bíró foghegyről odavetette, maga nem sértett a bűncselekményben, tehát nem kaphat.
Tessék?
Önmagában már az nonszensz, ha valaki följelentést tesz egy bűnügyben, a leleplezésben aktívan segít a rendőrségnek, akkor az ne kaphasson később tájékoztatást! Másrészt mi az, hogy nem sértett? Ha nekem egy bármilyen szintű ’hatósági közeg’, hivatali személy azt mondja/sugallja, hogy meg kell őt vesztegetnem valamilyen cél érdekében, akkor én ne lennék áldozat? Abszurd! Harmadrészt a 120 ezer forintos büntetést a Centrum Parkoló nem érvénytelenítette. Az 90 nap alatt 360 ezer forintra emelkedett. (No és késedelmi kamat.) A nő szerint eddig erről semmilyen felszólítást nem kapott. De még kaphat, mert a követelés öt évig nem évül el. Adott esetben szüksége lehetne arra, hogy a kezében legyen egy bírósági ítélet arról, hogy az ő parkolási büntetése bűncselekményhez kapcsolódik.
