A tárgyalási időpontok váratlan cseréje miatt a sajtó nem volt jelen a Pilis-Invest vezetőinek büntetőperében, amikor az ügyész múlt pénteken elmondta a vádbeszédét. A tudósításban szereplő információk a jogszolgaltatas.blog.hu-ra való hivatkozással szabadon átvehetők.
Pilisi befektetések hozama: akár harminc év is lehet
Súlyos, egyenként 10 évhez közelítő börtönt, és többek között vagyonelkobzást, cégvezetéstől való végleges eltiltást kért péntek délután az ügyész vádbeszédében a Pilis-Invest Szövetkezet három vezetőjével szemben. A büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék jövő héten hirdet ítéletet.
2000-2003-ban volt az ún. befektetési szövetkezetek virágkora, amikor a jogi szabályozás lazaságait kihasználva, vagy éppen „kreatívan” értelmezve azokat, számos befektetési szövetkezet alakult. Ezek a szövetkezeti formát lényegében betétgyűjtésre használták, a bankokénál magasabb hozamokat ígértek, amit alapvetően ingatlanbefektetésekből termeltek volna ki.
A piramisjátékot idéző konstrukciók 2003-2004-ben rendre összeomlottak. A három legismertebb ügy közül a Vertical Invest Szövetkezet büntető ügye fejeződött be jogerősen 2010-ben. Hat vádlottra 25 év börtönt osztottak ki: a legfőbb vád csalás, vagyis tudatos megtévesztés volt, ezért szabtak ki a „csupán” 1,5 milliárd forintos (megállapított) károkozás miatt ekkora büntetést. A Baumag Befektetési Szövetkezet 12 ezer befektetője közel 40 milliárdot bukott. 2010 elején a Fővárosi Bíróság miközben megállapította, hogy a szövetkezet tevékenysége illegális betétgyűjtésen alapult, enyhének mondható ítéleteket hozott. Csak az első rendű vádlott, Balázs László kapott letöltendő börtönt, hét évet. Eljárásjogi hibák miatt meg kellett ismételni az eljárást, amelyben éppen ma hoznak ítéletet. A várakozások szerint legfeljebb kisebb mértékben hoznak szigorúbb ítéletet, mint első alkalommal. (Az ítéletről a jogszolgaltatas.blog.hu is beszámol.)
A Pilis-Invest a Baumag-ügy kistestvére. A Pilis-Invest Szövetkezetnél 3800 befektetőnek (szövetkezeti tagnak) keletkezett 11,5 milliárd forint követelése, amiből a vád szerint a kár 6,4 milliárd forint. Tallér Károly volt a szövetkezet elnöke, dr. Bajics Éva és Budai László az igazgatóság tagok, ők az I.-III. rendű vádlottak A Pilis-Invest eredetileg ingatlanbefektetésekre gyűjtött pénzt, az ügyész szerint saját tőke nélkül akartak fölépíteni egy cégcsoportot – átgondolatlan, minden gazdasági racionalitást nélkülöző döntések sorozatával. Elsősorban Piliscsaba környékén működtek, ahol „kiváló kapcsolatok” révén elsődlegesen ingatlanhasznosítással foglalkoztak. (Pl. a II. rendű vádlott dr. Bajics Éva korábban Pilisjászfalu, majd Solymár jegyzője volt.)
Az ügyészség a Pilis-Invest vitatott ügyeinek csak egy részét vitte a bíróság elé. A vád által tárgyalt első üzlet még jól működött, a környéken jól beágyazódott társaság Magdolna-völgyi ingatlanok megvásárlásával, csatornázásával, belterületbe vonásával majd eladásával – az ügyész szerint – hétszeres haszonra tettek szert. A triumvirátus ezután vette át teljes mértékben a szövetkezet irányítását, teljesen kiüresítve a szövetkezeti formát. Lényegében mindent a rövid lejáratú, a befektetők (a szövetkezet formális tagjainak) célrészjegy-vásárlásaiból finanszíroztak.
554 millió forintért vásároltak például egy bútorgyárat, amit nem sokkal korábban 25 millióért cserélt gazdát – az ügyészség szerint ez is volt a valós érték. A vádbeszéd szerint Tallérék a bútorcéggel lényegében nem tudtak mit kezdeni. Más agymenéses ötleteik is voltak, egy „Agyerő” nevű, tudományos szabadalmakat hasznosító kft.-be pl. 50 millió forintot fektettek, amely azonban azon kívül, hogy gyorsan elvesztette tőkéje felét, semmit sem csinált.
A talán legjellemzőbb történet szerint a három vezető (valamint kisebb mértékben a IV. r. vádlott, a felügyelő bizottság elnöke) a Pilis-Invest házi pénztárából előlegként – írd és mondd - mintegy 3,5 milliárd forintot vett föl azért, hogy Piliscsév-Leányvár-Kesztölc környékén termőföldeket vásároljanak. (A szövetkezet közvetlenül nem vásárolhatta meg ezeket a földeket, csak magánszemélyek.) Az eredeti cél az lett volna, hogy a megvásárolt földeket kivonják a mezőgazdasági termelés alól és belterületté minősítsék, s ezután adták volna tovább az ingatlanokat a Pilis-Investnek. Az átminősítésekért nem tettek semmit, a házi kasszából – amivel a három vádlott rendelkezett - fölvett pénzekből pedig – a vádbeszédben elhangzott számok alapján – leglalább 1,2 milliárd forinttal nem számoltak el. Ráadásul az előlegek fejében a Pilis-Invest javára bejegyzett jelzálogokat aztán, hitel fejében, átjátszották a Tokaj és Vidéke takarékszövetkezetnek.
Az ügyész hangsúlyozta, a nyomozás és a bírósági eljárás során is nagy dilemma volt, hogy megállapítható-e a – súlyosabb minősítésű – csalás vádja. A vád végül is nem vállalta ennek bizonyítását, ezért „csak” folytatólagosan elkövetett, (különösen) nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés; sikkasztás; tőkebefektetési csalás és más bűncselekmények miatt kérte a büntetési kategória felső határához közeli börtönt és különböző mellékbüntetéseket a vádlottakra.
Az alábbiakban mellékeljük a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályának korábbi összefoglalóját a perről
17.B.774/2007 T. Károly + 3 fő; hűtlen kezelés
A büntetőeljárás a Pilis-Invest volt elnöke, két igazgatósági tagja és a
felügyelőbizottság tagja ellen folyik. A 112 oldalas vádirat I. vádpontja szerint T.
Károly I. r., B. Éva II. r. és B. László III. r. vádlottak a Pilis Invest Szövetkezet
igazgatósági tagjaiként 2000-től vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve a
szövetkezet működését pénzgyűjtésre használták fel; a bankinál magasabb
hozamokat ígértek a szövetkezet tagjainak célrészjegy befizetése ellenében A
befolyó vagyonból a szövetkezet működését tartották fenn, kielégítették a tagok
tőke és hozam igényét továbbá finanszírozták a szövetkezet érdekeltségébe tartozó
gazdasági társaságok működését. A vádlottak éveken keresztül a
tömegtájékoztatási eszközök útján a befektetők (szövetkezeti tagok) elől a
befektetéssel járó határozatot elhallgatták, így azt, hogy a Szövetkezet alacsony
jegyzett tőke folytán megfelelő vagyoni háttér és tartalék hiányában működik,
továbbá arról sem tájékoztatták őket, hogy egy-egy sikeres befektetésen túl a
szövetkezet gazdasági társaságainak működése kezdettől fogva veszteséges.
2004 -re a tagok felé fennálló kötelezettség mértéke 11.611.428.000,- Ft-ra nőtt.
A vádlottak ezen kívül a szövetkezettől előleg címén felvett pénzekből Piliscsév-
Leányvár-Kesztölc környékén nagy mennyiségű külterületi földterületet
vásároltak, azzal, hogy amennyiben, mint magánszemélyek a mezőgazdasági
termelés alól sikerül kivonatni a területeket - további ingatlanfejlesztés céljára -
azokat - az előlegről szóló előszerződések értelmében - a szövetkezet részére
átadják.
A szövetkezettel kötött megállapodás ellenére a szövetkezet javára bejegyzett
keretbiztosítéki jelzálogjogot töröltették és a Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet
felé magánszemélyként fennálló tartozásaik biztosítékául utóbbi jelzálogjoga
került bejegyzésre. A vádlottak így a szövetkezet által rendelkezésre bocsátott
pénzből vásárolt ingatlanokat végleg kivonták a szövetkezet rendelkezési köréből
továbbá az előlegként felvett pénz egy részével sem számoltak el, így 2000-2004-
ig összesen 6.440.000.000,- Ft meg nem térült vagyoni hátrányt okoztak.
Az I. r. vádlott ezen túl 2000-2003. évekre vonatkozóan megszegte a Szövetkezeti
beszámoló készítési, könyvvezetési kötelezettségét és a bizonylati rendet, mellyel
a való vagyoni helyzet áttekintését, ellenőrzését meghiúsította.
