Jogszolgáltatás

                Igazság, ügy, szakértő

Legalább 2,2 millió forintot kapott az államtól Stotz Gyula igazságügyi szakértő, akinek a szakvéleményére alapozva több éves nyomozás után vádat emeltek egy cégvezető ellen, több mint 700 millió forintos kárt okozó hűtlen kezelés bűncselekménye miatt. A szakértő aztán mindent visszavont, a cégvezetőt nyolc éves eljárás után pedig mindenben felmentették, amivel megvádolták. Stotz Gyula neve az elmúlt napokban az Alexandra könyvkiadó összeomlása kapcsán a legvadabb összefüggésekben került elő[1].

A szlovák milliárdos, a közlekedési balesetben négy ember halálát okozó Eva Rezesová ügye óta tudjuk, milyen kiemelt szerepe lehet az igazságügyi szakértőknek. A hvg.hu[2] cikksorozatának köszönhetően a nyilvánosság számára is láthatóvá vált – a korábban nagy tekintélynek számító Melegh Tibor igazságügyi szakértőnek a baleset ügyében, a vádlott védelmében adott, kétes értékű szakvéleménye kapcsán -, hogy egy szakértői véleményi akár föl is menthet valakit nagyon súlyos vádak alól, de akár hosszú évekre börtönbe is juttathatja. Egy másik ügyben, Geréb Ágnes esetében is erősen megkérdőjelezhető volt a szakértői vélemények elfogulatlansága.

Tegnap a Fővárosi Törvényszék (jogerősen) fölmentette a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGyH) volt vezérigazgatóját, Ferenci Tibort. A bíróság 3,7 millió forint bűnügyi költséget állapított meg, amelyet –mivel a vádlottat fölmentették-, az állam visel. A bíróság az ítélet indoklásában nem részletezte, miből tevődött össze ez a költség, de az ügyet ismerő forrásaink szerint ebből legalább 2,2 millió forint körüli volt a Stotznak, mint szakértőnek kifizetett összeg. Röviden beszéltünk Stotz Gyulával is, aki szerint a szakértői díjazásából kétszer 500 ezer forintot kapott meg.

A büntetőeljárásról nagyon röviden. A Demszky érában kinevezett vezérigazgató, Ferenci kezdeményezésére, egy hatástanulmány alapján kiszervezték a cég tevékenységének egy részét külső cégnek. Nem ultipénzről volt szó[3], mert öt éven keresztül évi 1,5 milliárd forintról szólt a kiírt közbeszerzési pályázat. A vád szerint a kiszervezés a cég alaptevékenységét érintette, és több mint 400 millió forintos kárt okozott a cégnek. Ferenci kirúgása után ’visszaszervezték’ a tevékenységeket, de emiatt több mint 300 millió forinttal kellett végkielégíteni a közbeszerzésen nyertes Opero Kft.-t – ami a vádirat szerint éppen ennyivel növelte a Ferenci által okozott kárt.

A bíróság, Gimesi Ágnes tanácsa – a piaci pletykák szerint ő lehet a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának új vezetője – tulajdonképpen nagyon röviden intézte el a vádat. Már csak azért is, mert a rendőrségi/ügyészségi szakértő szakvéleményének a hitelessége a bírósági eljárás során összeomlott. S ezzel, mint Gimesi bíró fogalmazott, kicsúszott a talaj a vád alól. Az ügyész, Nyirfa Ilona, kicsit szokatlan módon, ezúttal nem szaladt oda a pofonért: szakértői vélemény összeomlását érzékelve maga is a vádlott fölmentését kérte. Annyiban még próbálta menteni az ügyészi becsületet, hogy bizonyítottság hiányában javasolta a fölmentést.

A bíróság úgy látta, hogy a vádból - ami elsősorban Stotz szakértő véleményén alapult-  semmi sem volt megalapozott. Például nem az alapvető célt jelentő, „fizikai közérzetet javító” tevékenységeket[4] szervezték ki, hanem takarítói, villanyszerelői, karbantartói, stb. tevékenységeket. Nem volt megállapítható tényleges kár. Ráadásul –tegyük hozzá, hogy legalábbis formálisan- a bíróság szerint a döntéseket testületek hozták, és nem a vádlott: hanem a fürdőscég igazgatósága, illetve annak döntési jogosítványát részben elvonva a tulajdonos, a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottsága. Ezek után nincs miről beszélni, szól a bírósági verdikt, a vádlottat nem lehet az ügyben mivel vádolni.

De akkor miért rugózott ezen 28 hónapon keresztül a Tisztelt Bíróság[5]? Gimesi bíró kicsit zavaros magyarázatot adott. A vád benyújtásakor a bíróságnak értékelnie kell, hogy a vád törvényes-e. Ha jól értettük a bíró elmondását – Gimesi egyébként más bíróhoz képest nagyon érthetően kommunikál, tehát ha valamit félreértettünk, akkor ez csak e sorok írójának a hibája lehet-, akkor a vád benyújtásakor is észlelte, hogy a hűtlen kezelés vádja nem áll meg!!! Akár vissza is dobhatta volna az ügyészségnek! Azért tárgyalta mégis ezt az ügyet, s azért „vett fel mégis bizonyítást”, mert fölmerült egy másik bűncselekmény gyanúja. (Amit a vádirat nem tartalmazott!) Hűtlen kezelés még a vádirat alapján sem történhetett, de a kiszervezés alapját képező hatástanulmányhoz –esetleg a vádlott- Ferenci valamilyen módon hamis adatokat adott meg. Ez csalás lett volna. A bíróság a bizonyítási eljárásban azonban azt állapította meg, hogy ilyen sem történt!

A dolog egy laikus számára azért nagyon problémás, mert a bíróságok – ezzel szeretik fölmenteni magukat- mantraszerűen hangsúlyozzák, hogy ők csak hozott anyagból dolgoznak, csak az eléjük beterjesztett vádat tudják elbírálni. Akkor miért pörgetnek 28 hónapig egy olyan bírósági eljárást, amelyben olyasmire keresnek bizonyítékot, amivel kapcsolatban az ügyészség nem emelt vádat? Ha a bíró előzetes véleménye is az volt, hogy az eredeti vád nem áll meg, miért sz..ott azon, hogy egy kisebb súlyú, az ügyészség által nem említett bűncselekménnyel kapcsolatban bizonyítási eljárást folytasson le? Arra kerestek bizonyítékot, hogy Ferenci adott-e hamis adatokat a kulcsfontosságúnak tekintett hatástanulmányhoz? A bíróság szerint nem adott. A bírósági eljárás költségét egyébént - amit önmagában 5-6 millió forintra lehet becsülni…

De kerüljünk vissza a fő témához, az igazságügyi szakértőhöz! Ügyész/ügyvéd/bíró véleménye csak abban összegezhető, hogy az igazságügyi szakértő minősíthetetlenül rossz munkát végzett. Tizenhárom szakvéleményt adott, amelyek egy részét maga kezdeményezte. Mindig újabb adatokkal, és azokhoz kapcsolódva újabb magyarázatokkal állt elő. Nem volt tényadat arra, amire a ’szakértő’ alapozta a véleményét –mondta számos részletre a bíróság. Eszerint Stotz saját, különböző időpontokban adott szakvéleményei egymással is ellentmondásban álltak, ezért a bíróság kizárta azokat a bizonyítékok köréből. Stotz Gyula kérdésünkre, a bíróság kritikáját hallva, nem kevés indulattal, azt mondta, hogy egyrészt csak olyan adatokra alapozott, amit a hatóságok bocsátottak a rendelkezésére. Ő is hozott anyagból dolgozott, összegezhetjük a véleményét. Másrészt – az ATV-nek adott interjú előtt azt mondta nekünk-, hogy a számára járó szakértői díjból csak kétszer 500-500 százezer forintot, azaz egymillió forintot kapott.

A bírósági eljárásban megsemmisítették a szakértő hitelességét, aki az eljárás alatt vissza is vonta a szakvéleményeit. Jogosult-e ezek után Stotz a díjazásra? A rendőrség/ügyészség miért alkalmaz ilyen szakértőket? Ha a bíróság jogerős álláspontja igaz, akkor az ügyészségnek már a vádiratot sem lett volna szabad benyújtania a bíróságnak! Vissza kell-e fizetnie az elfogadhatatlannak minősített szakértőségért fölvett pénzt?

De a (bírósági) élet nem annyira egyszerű, mint amit a fentiek alapján hinnénk. A védelem egyik legfőbb, és a bíróság által is hitelesnek tekintett igazságügyi szakértője az a Szebellédi István volt (időközben elhunyt), aki korábban a fürdőscég könyvvizsgálója volt, és akinek a bíróság nem is az igazságügyi szakértői véleményét vette figyelembe, hanem a korábbi, a BGyH megbízásából készített jelentését. Szebellédi egyébként azért lett rossz hírű könyvvizsgáló, mert a hírhedt Ybl Bank ügyben csak a gondviselésnek, vagy egyéb közbe avatkozóknak köszönhette, hogy anno O. Naggyal és társaival együtt nem került a vádlottak padjára…

A vádlott fölmentéséhez valószínűleg elegendő volt a vádat alátámasztó szakértő hiteltelensége. De mégsem néz ki jól, hogy a vádlott mellett szóló igazságügyi szakértő hitelességével is bajok vannak…

Mindez megkérdőjelezi az igazságügyi szakértői rendszer hitelességét!

[1]http://index.hu/gazdasag/2017/02/09/matyi_dezso_alexandra_stocz_kvantal_pecsidirekt_vita_konyv_konyvkereskedes_rainbow_konyvbazar_felszamolas  ; http://www.atv.hu/videok/video-20170302-matyi-dezso

[2]http://hvg.hu/itthon/20131205_mit_hallgatott_el_Rezesova_maganszakerto; http://hvg.hu/itthon/20131211_Nem_vallalnam_el_ujra_a_Rezesovaugyet

[3] Bár ki tudja, hogy manapság Felcsúton milyen alapon játsszák az ultit!

[4] Arra azért kíváncsiak lennénk, ha a sokak szerint sok fürdőben zajló szexualitáson alapuló fizikai közérzet-javítást támadná meg a bűnüldöző hatóság, mi lenne az álláspontjuk!

[5] 2014 decemberében volt az első tárgyalás

           A 444.hu tegnapi beszámolója szerint „Nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor megdicsérte a kazah elnököt, amiért úgy döntött, ismét elindult a kazahsztáni választáson, újabb kötelék fűzte szorosabbra Kazahsztán és Magyarország barátságát: együttműködési megállapodást írt alá egymással Askhat Daulbayev és Polt Péter.” Tegyük hozzá, hogy egyúttal Trócsányi László igazságügyi miniszter is aláírt egy bűnügyi jogsegély megállapodást kazah kollégájával.

            De már korábban is volt egy nehezen magyarázható ’igazságügyi’ látogatás Kazahsztánban. Tavaly szeptemberben Darák Péter, a Kúria elnöke járt ott, „kazah partnere meghívására”. A Kúria pártállami színvonalú közleménye szerint találkozott a kazah Legfelsőbb Bíróság elnökével és más fontos elvtársakkal, többek között Polt mostani partnerével, Asat Daulbajev legfőbb ügyésszel.

            Igazságügyi vezetőink közül már csak Handó Tünde OBH-elnök hiányzik Kazahsztánból. De lehet, hogy őt nem szívesen látnák ott. Hiszen csak egy nő…

                Polt Péter hétfőn a parlamenti képviselőknek elmagyarázkodta, hogy miért nem hallgatták meg korábban legalább tanúként Tarsoly Csabát, a Quaestor vezérét. „..aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez mindenfajta emberi jognak ellentmond” – nyilatkozta a legfőbb ügyész.

                A bíróság aztán gyorsan ’beárazta’ ezt a nyilatkozatot: a Fővárosi Törvényszéken egy bírósági ítéletben kedd délelőtt közvetve értékelték. A bíróság egy zalai szörpüzemben elkövetett pimf, 99 millió forintos csalás, és magánokirat hamisítás ügyében hirdetett ítéletet. Első fokon kiosztottak kilenc év letöltendő börtönt, ráadásként még két év fölfüggesztettet. (Ilyenkor el lehet elkezdeni azt a játékot, hogy mit érdemel az a bűnös csaló…, aki többek között 150 milliárd forint hitelt vesz föl – a kötvénykibocsátás ugyanis hitelfölvétel -, a visszafizetés minden esélye nélkül.) A keddi ítélethirdetés előtt a vádlottak már csak az utolsó szó jogán szólalhattak meg. A tárgyalásra késve érkező harmadrendű vádlott ügyvédje éppen hogy védence kezébe tudta nyomni a felolvasandó ’utolsó szavakat’. Ez szó szerint Polt Péter fent idézett szövege volt, az egyik reggeli lapból, a legfőbb ügyész megnevezése nélkül. A vádlott ellen ugyanis az egyik bizonyíték éppen a meggyanúsítása előtt tett tanúvallomása volt. Az ügyvéd arra akarta figyelmeztetni a bíróságot, hogy ez alapján nem szabadna elítélni a védencét.

                Varga Gabriella bíró - aki talán nem is tudta, kitől származik az idézet – a szóbeli indoklásában erre kitérve hangsúlyozta, hogy a tanút meghallgatásakor kétszer is figyelmeztették arra, hogy nem köteles olyan kérdésekre válaszolni, amivel saját magára terhelő vallomást tenne. A megfelelő figyelmeztetés elhangzott, s ilyenkor a bíróság töretlen gyakorlata, mondta a bíró, hogy a tanúvallomást bizonyítékként föl lehet használni a bíróságon. A vádlottat el is ítélték bűnsegédként elkövetett csalásban és magánokirat hamisításban. Ez alapján nem lett volna akadálya az eredményes bizonyításnak Tarsoly tanúkénti kihallgatása esetén, megfelelő figyelmeztetés, illetve ügyvéd jelenléte mellett.

                Polt Péter vitatott nyilatkozatát kedd este az ATV-ben leckeszerűen megismételte beosztottja, Ibolya Péter fővárosi főügyész is. Ibolya egyébként ma, szerdán, a Fővárosi Törvényszék elnökével, Fazekas Sándorral tárgyalt a Markó27-ben. Remélhetőleg nem arról, hogy az ügyészség szerint mi is legyen a bíróság helyes, és a jövőben töretlen gyakorlata…

                                                                                                 lfs

Naponta jönnek az új, elképesztő információmorzsák a Questor-ügyben. A kormány megszólalásai pedig hemzsegnek az ellentmondásoktól és hazugságoktól. Most csak a külügyminisztériumot és Szijjártó Pétert emelném ki.

                A legeslegkésőbb akkor, amikor a Questornál elhelyezett 3,8 milliárdnyi állampapír helyett készpénzt kaptak vissza - mint ezt a kormány elismerte-, abban a pillanatban kétségtelenné vált, hogy sikkasztás és/vagy csalás történt a brókernél. Az állampapírokat a a Questor jogtalanul használta föl. Ráadásul feltételezni kellett volna, hogy a minisztérium cége a legutóbbi, az MNB által részben engedély nélküli mondott kötvénykibocsátásból (értsd: hitelfelvételből) kapta meg a pénzt. A készpénz megérkezése utáni percben - március 9-edikén - a minisztériumnak/Szijjártónak büntetőfeljelentést kellett volna tennie.

                Ezt „elmulasztották”, így ettől a perctől kezdve az ő büntetőjogi felelősségük is fennáll!

Ma délután hirdetnek ítéletet az „ároktői banda” ügyében. A bírósági tárgyalássorozat egyik legfőbb tanulsága, hogy a rendőrség nem végzett tisztességes nyomozást. Egy kevés munkával emberéleteket menthettek volna meg, megakadályozhattak volna több rablást. ( 3. rész)

Az ügyészség 11 brutális bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyből még hármat 2008 végén követtek el, a többit 2009 elején az április 21-edikei „kvázi” tettenérésükig.
Az első három rablás során brutálisan megkínoztak és megöltek egy idős férfit, a 2009-es rablásoknál számos életveszélyes sérülést, maradandó károsodást okoztak a kínzásaikkal, az idős emberek életvitelének tartós megroppanását.

Ároktői banda: ítélet lesz, bizonyosság nem

Január 6-odikán a bíróság ítéletet hirdet a hat tagú „ároktői banda” ügyében. Ma csak abban lehetünk biztosak, hogy a bírósági ítélet nem lesz – nem lehet - megnyugtató. (2..rész)

                                      Szolgálnak és vétenek

            A Zalaegerszegi Törvényszék 2013. december 17-edikén ítéletet hirdetett volna Palló Péter budapesti rendőr-őrnagy és 12 társa ügyében.  Az I. rendű vádlott Palló „operatív, illetve nyomozói feladatkört látott el az egyik budapesti kerületi rendőrkapitányságon”. Az idézet az OBH összefoglalójából való, Palló pedig a XV. kerületben szolgált és vétett. Az őrnagy a vád szerint többek között „2009-ben egy letartóztatott gyanúsított szabadlábra helyezéséért majd a nyomozás megszüntetéséért pénzt kért/ek/ és vett/ek/ át a gyanúsított hozzátartozóitól”. Az operatív kifejezésre hívnánk föl a figyelmet, ami valami titkos, fedett feladatkört takar.

            Azért Zalaegerszegen tárgyalták az ügyet, mert dr. Handó alkotmány/alaptörvény-ellenesen a fővárosból Zalaegerszegre helyezte a tárgyalást. Az erre lehetőséget adó törvényt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, így az ítélethirdetés elmaradt, a nulláról kezdik majd az egészet Budapesten: kéttucatnyi ügyhöz – mint pl. Hagyó Miklós és társai – hasonlóan.

            Pallónak szerepe volt az „ároktői banda” egyik vádlottjával kapcsolatban is. A banda tagjainak bűncselekményeivel kapcsolatos visszaéléssel nem vádolták meg Pallót és társait, de fontos lett volna, hogy még a hétfői ítélet előtt kiderüljön, hogy Palló – legalábbis első fokon – bűnözőnek nevezhető-e. Palló őrnagy ugyanis – a szó köznapi értelmében – tartótisztje lehetett az ároktői, VI. rendű Kolompár András vádlottnak. Még egyszerűbben: az ároktői ügy tárgyalásán elhangzottak alapján egy laikus számára nagyon valószínűnek látszik, hogy a VI. rendű vádlott Palló rendőri besúgója volt. Pallót az ároktői ügyet tárgyaló Cserni bíró is kihallgatta. (A tárgyaláson a védőügyvédek részéről elhangoztak olyan utalások is, amely szerint a rendőrök és informátoraik között nem csupán egyirányú információáramlás történt. Ezek az utalások azonban rendkívül finomak voltak, hiszen már-már egy újabb bűncselekmény gyanúját vetik föl – ezért is tartózkodnánk a megjegyzések pontos értelmezéstől.)

            Gondoljuk végig: egy brutális, fél éven át tartó bűncselekmény-sorozat egyik vádlottja – akire az ügyész 20-30 év börtönt kért - a rendőrség informátora volt?

Január 6-odikán a bíróság ítéletet hirdet a hat tagú „ároktői banda” ügyében. Ma csak abban lehetünk biztosak, hogy a bírósági ítélet nem lesz – nem lehet - megnyugtató. (1.rész)

A vád szerint idős embereket raboltak ki és kínoztak meg sorozatban, két öreget meg is gyilkoltak.  Szinte bizonyos, hogy a vádlottak padja túl rövid. Az ügyben olyan rendőrök is nyomoztak, akik maguk is bűnözők – egyelőre még csak a gyanú és a vádirat szerint.  Az ároktői vádlottak – köztük rendőrségi informátorok – egy részével szemben pedig gyenge lábon állnak a bizonyítékok. Nem biztos, hogy elegendő lesz minden vádlott igazán súlyos elítéléséhez.

A bíróság valóban felelős az eljárás elhúzódásáért, de nem úgy, ahogy azt beállítják. Nem „rendszerhiba” történt, hanem egyéni hibák. A három felelős konkrétan megnevezhető.

                                                                    I.

Ma az „ároktői banda” ügye az egyik legismertebb bűnügy, de nem volt ez mindig így, 2013 áprilisa előtt kevesen tudtak róla.

A minden egyes alkalommal brutális durvasággal elkövetett bűncselekményeket (legalábbis azokat, amelyek bekerültek a 11 rablást felsoroló vádiratba) 2008 szeptembere és 2009 áprilisa között követték el. A magyar sajtó ingerküszöbét – országosan – egyetlen egy eset sem érte el. Legalábbis ha a politikai korrektségéről ismert Vince Mátyás irányította MTI tudósításait nézzük. Az MTI abban az időszakban is bőséggel tudósított bűncselekmények elkövetéséről, de a hírarchívumában egyetlen egy olyan esetet sem találtunk, amely ezekről hírt adott volna.  A romák elleni támadások, a Cozma-gyilkosság voltak elsősorban napirenden, valamint a politikusok (pl. Zuschlag) által és a politikusokkal szemben elkövetett bűncselekmények domináltak, mint pl. az, hogy Demszky Gábort megdobták tojással…

A vadászat erkölcstelen? Sírt a pitbull

2013.12.17. 21

Keller sírósra vette a figurát, majd jót nevetgélt

Ejnye-bejnye.

Egy év próbára bocsátás.

 
Ennyit kapott első fokon a Főváros Törvényszéken Keller László volt közpénzügyi államtitkár, mert (2003?-)2004-ben jogosulatlanul kért és gyűjtött adatokat somogyi vadászatokról. Jót is nevetgélt ezen a volt képviselő az ítélethirdetés után a folyosón. Másfél órával korábban az utolsó szó jogán elmondott beszédének végén még elcsukló, sírós hangon, öt éves kisfiát is fölemlegetve mondta magát ártatlannak.

A 2002-es választások után kinevezett Keller, a szocik pénzügyi pitbulljának szánt politius mögül később az MSZP is kihátrált, egy időre még a pártból is kizárták. Nem meglepő, hiszen agresszív, verbális kampányán túl - ami az első Orbán-kormány visszaéléseiről szólt - nem tudott sikeres, a bíróságon is megálló ügyeket produkálni. Saját magát viszont sikerült elítéltetnie. (Igaz, még csak első fokon és rendkívül enyhe marasztalással.)   
 
Az ügyészség hivatali visszaélés miatt emelt vádat, de Póta Péter bíró tanácsa ennél enyhébb bűncselekményt, hivatalos személyként elkövetett visszaélést állapított meg. Az ügyészség által kért felfüggesztett börtönt túl súlyosnak találta a bíróság, ezért csak egy év próbára bocsátották Kellert, ami nem is számít büntetésnek, csak intézkedésnek, hangsúlyozta a bíró. A legfőbb indok az időmúlás volt. Hogy mi tartott ilyen sokáig? Amíg Keller képviselő volt, 2010-ig mentelmi joga miatt nem lehetett eljárást indítani ellene. Eszerint minden képviselő sokkal könnyedébben bűnözhet az átlagpolgárnál, mert mire sort kerítenek  ellenük egy bírósági eljárásra, fele annyi büntetést kapnak az indokoltnál – mint másra.

„Kit kéne megkeresni a rendőrségen (BRFK-n), hogy válaszoljanak?" – kérdezte a tanácstalan bíró a vádlottak padján ülő rendőrt. A Fővárosi Törvényszék (Kalina József bíró tanácsa) nem tudta tegnap befejezni a bizonyítási eljárást egy 13 vádlottas, kiemelt bűnügyben, mert a BRFK öt hete nem válaszolt a bíróságnak egy egyszerű, de a bizonyításhoz tartozó kérdésre. Se bű, se bá.

            Két rendőrt, akik a BRFK-n (Budapesti Rendőr-főkapitányság) teljesítettek szolgálatot, összesen 85 rendbeli hivatali visszaéléssel vádolnak, mert a központi nyilvántartási rendszerből jogosulatlanul és díj megfizetése nélkül szolgáltattak ki például lakcím és körözési adatokat. A többi vádlottat, akik a rendőrök segítségét kérték, elsősorban felbujtással vádolják.

            Tegnap megkezdték volna a perbeszédeket, de a BRFK által megválaszolatlan kérdés miatt majd két hónap múlva kerülhet erre sor - feltéve, hogy a rendőrség nem szarja le továbbra is a bíróságot. S akkor újra összeülhet a háromtagú bírói tanács, ügyész, jegyző, technikus, a vádlottak és a 13 védő. Egy ilyen tárgyalási napnak a költsége több százezer forint, s mellesleg másik per tárgyalásától is elveszi az időt...

            A perben az ügyészség egyébként senkit sem vádol közvetlen egyéni haszonszerzéssel (az információkérési díj meg nem fizetésén kívül). A vádak zöme lízinges, autós hitelcsalásokhoz kapcsolódik, ahol a rendőrök elsősorban a hitelintézetek dolgozói, magánnyomozók számára kértek le a központi nyilvántartásból adatokat. Az egyik magánnyomozó - 'felbujtó' - tanúvallomása szerint pl. megtalált egy – a lízingelő szerint - ellopott autót, és a most már vele együtt vádlottak padján ülő rendőr ismerősét kérte meg, hogy adatokkal segítsen az azonosításban.

A vádlottak többségével ellentétben mi nem gondoljuk, hogy a kérés és annak teljesítése jogszerű lett volna. De képzeljük el, hogy a magánnyomozó öt hete szobrozik a megtalált autó előtt, és azóta várja a hivatalos úton, jogszerűen és jogosan megkért információkat.

A devizahitelből a börtönig jutott

          Megdöbbenve olvastam valahol, hogy Schmitt Pál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) környezetvédelmi bizottságának elnöke ma is. Magyarország - formailag - első embere egy koszos kis bizottságban egyezkedik, alkudozik, konfrontálódik, barátkozik? Képzeljük el ezt pl. Sólyom Lászlóról! Ha egyetlen fillért sem kap (szerintem még költségtérítést sem vehetne föl), akkor is összeférhetetlen a köztársasági elnöki pozíció tekintélyével. Szerintem az Alaptörvény is tiltja: „A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.” Az lényegtelen, hogy hazai, vagy nemzetközi szervezetről van-e szó. Ebben a pozícióban csak tudományos, vagy diplomáciai szerepet lehet vállalni, s a NOB egyik körbe sem tartozik.

            A NOB emiatt a pozíció miatt foglalkozna állítólag azzal, hogy Schmitt hamis adatot adott meg (Ph.D) doktori fokozatáról. Magyarországon szerintem már önmagában a bizottsági tagság/elnökség is alapja kell hogy legyen a köztársasági elnök elleni eljárásnak!

A tárgyalási időpontok váratlan cseréje miatt a sajtó nem volt jelen a Pilis-Invest vezetőinek büntetőperében, amikor az ügyész múlt pénteken elmondta a vádbeszédét. A tudósításban szereplő információk a jogszolgaltatas.blog.hu-ra való hivatkozással szabadon átvehetők.

             A holnapi (február 24-ei) napot – és persze a következőket is – a médiában a ’Hunvald’ (vagyis Gál és társai)–per első fokú, a Fővárosi Törvényszéken kihírdetendő ítélete határozza majd meg. Az elsődleges vádak szerint több budapesti, VII. kerületi ingatlant strómanokon keresztül áron alul adott el az önkormányzat. Csak egy-egy részletében tudtuk figyelni a pert, így semmiképpen sem alakulhatott ki bennünk határozott vélemény a vádak megalapozottságáról, a várható ítéletről. A nyilvánosság előtt a történet részben az egykori zsidó gettó építészeti és kulturális értékeinek megvédéséért folytatott civil küzdelemként jelent meg, ahol a prímet az Óvás egyesület vitte (amely a per alatt mélyen hallgat az ügyről), s a Levegő Munkacsoport játszotta el az apród szerepét. (A feljelentést is többek között ők tették.) Másrészt a lepusztult önkormányzati lakásokban élők önvédelmi harcát láttuk a médiában, akik adott esetben – rendkívül nagy jogi öntudattal - négyzetméterenként félmillió forintot is követeltek lepusztult bérleményeik egyetlen négyzetméteréért.

          A Fővárosi Ítélőtábla tegnapi tárgyalásán azt számolgattam, mennyibe is kerül majd ez a magyar államnak? Mármint az, ha kilencedik éve folyó ügyben a vádlottak (bűnösek, vagy sem, az mindegy), a strasbourgi, Emberi Jogi bírósághoz fordulnak, mert túlzottan hosszú volt velük szemben az igazságszolgáltatási eljárás, és indokolatlanok voltak a kényszerintézkedések. Az EJEB számára kb. a 6 év a vízválasztó, ekkortól már kártérítést fizettet a bepanaszolt állammal, akár a nyomozati, akár a bírósági szakban húzódik el az eljárás. Hat év fölött minden egyes évre 1-1,5 ezer euró kártérítést is kiszabhatnak. (Néhány ítélet alapján úgy látom, az EJEB meglehetősen doktriner módon áll a kérdéshez, mert akkor is aggály nélkül az állam ellen ítél, ha maga a panaszos is sokat tett az eljárás elhúzódásért, s mintha az sem számítana, ha az ítélet kiszabásánál enyhítő körülményként egyébként figyelembe vették az idő múlását.)

            Petrocelli nyomában (1)

Ledarált iratait megpróbálták összerakni, irodájába titokban kamerát szereltek. Büntetőbíróság előtt a munkafelügyelet volt elnöke.

Újra bevezetik az ebadót. Nem kell adózni például a nemzeti színű kutyák gazdáinak, kedvezmény jár az ivartalanított állatok után. Veszélyes kutya után akár háromszoros, évi húszezer forint adót kell fizetni pl. egy tacskóhoz, vagy airedale terrierhez képest. Veszélyesnek azok a kutyák minősülnek, amelyek a múltban már okoztak fizikai sérülést, vagy "fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak". Az ilyen kutyák tulajdonképpen vad állatnak számítanak.

Ivott, kötelezője sem volt, mégis a Mabisz bukta a pert: és a biztosítottak pénzét.

            Három per is befejeződött az elmúlt hetekben/hónapokban, amit fogyasztóvédő szervezetek indítottak a Magyar Telekom (MT) ellen, az adott esetben érvényes általános szerződési feltételek (ászf) hatályon helyezése miatt. A mérleg inkább a MT felé billen.