Jogszolgáltatás

 

Simán, mondhatni csont nélkül veszítette el Hajdú Péter azt a személyiségi jogi pert, amit a civishir.hu és egy újságírója ellen indított.

          A balesetet a vétlen sofőr, B. Ferenc a következőképpen látta. Vezetés közben észrevette, hogy egy gépkocsi áll az út szélén, s annak vezetőjével egy nő beszélget, az út szélén állva. B. lassított, de amikor a kocsi mellé ért, a nő hirtelen hátralépett, emiatt a kormányt elrántotta, s összeütközött a vele szembe jövő autóval. Személyi sérülés szerencsére nem történt, csak anyagi kár, B. kocsijában 600 ezer forintos. Ennek a kárnak a megtérítésért indítottak később pert a Váci Rendőrkapitányság ellen, közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetésére”.

 

 

A férfi elvált és vállalkozásokból élt. A gyereke utáni tartásdíjat nem fizette rendesen, több végrehajtási eljárás indult ellene. A nő válófélben volt, négy gyerekkel. A nő arra kérte a pasit 2004-ben, hogy a férjjel szembeni védelemként költözzön hozzá. A férj aztán elhúzott, a későbbi felperes és alperes között pedig, a hódmezővásárhelyi bíróság szerint „sajátos” kapcsolat alakult ki.

            A fogoly (nevezzük K.-nak) betartotta a szolgálati utat. Elképzelem a börtönparancsnok arckifejezését (és hangos kommentjeit), amikor a személyiségi jogok megsértése és egészség károsodás miatti kártérítési igényt olvasta. Levegő után kapkodhatott, képzelem, talán ezért került éppen 90 napjába, hogy elutasítsa a kérelmet. Abba viszont már bele sem merek gondolni, hogy a három hónap alatt a börtönben győzködték-e a K.-t (ha igen, remélem nem romlott tovább az egészsége), hogy vonja vissza megalapozatlan igényét. Merthogy a bv. (büntetésvégrehajtás) megalapozatlannak találta, az bizonyos, hiszen a Legfelsőbb Bíróságig elvitték az ügyet. A bv. a „fogvatartott tekintetében minden esetben a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, minden esetben a törvényi előírások alapján helyezte el” K.-t, állították.