Január 6-odikán a bíróság ítéletet hirdet a hat tagú „ároktői banda” ügyében. Ma csak abban lehetünk biztosak, hogy a bírósági ítélet nem lesz – nem lehet - megnyugtató. (1.rész)
A vád szerint idős embereket raboltak ki és kínoztak meg sorozatban, két öreget meg is gyilkoltak. Szinte bizonyos, hogy a vádlottak padja túl rövid. Az ügyben olyan rendőrök is nyomoztak, akik maguk is bűnözők – egyelőre még csak a gyanú és a vádirat szerint. Az ároktői vádlottak – köztük rendőrségi informátorok – egy részével szemben pedig gyenge lábon állnak a bizonyítékok. Nem biztos, hogy elegendő lesz minden vádlott igazán súlyos elítéléséhez.
A bíróság valóban felelős az eljárás elhúzódásáért, de nem úgy, ahogy azt beállítják. Nem „rendszerhiba” történt, hanem egyéni hibák. A három felelős konkrétan megnevezhető.
I.
Ma az „ároktői banda” ügye az egyik legismertebb bűnügy, de nem volt ez mindig így, 2013 áprilisa előtt kevesen tudtak róla.
A minden egyes alkalommal brutális durvasággal elkövetett bűncselekményeket (legalábbis azokat, amelyek bekerültek a 11 rablást felsoroló vádiratba) 2008 szeptembere és 2009 áprilisa között követték el. A magyar sajtó ingerküszöbét – országosan – egyetlen egy eset sem érte el. Legalábbis ha a politikai korrektségéről ismert Vince Mátyás irányította MTI tudósításait nézzük. Az MTI abban az időszakban is bőséggel tudósított bűncselekmények elkövetéséről, de a hírarchívumában egyetlen egy olyan esetet sem találtunk, amely ezekről hírt adott volna. A romák elleni támadások, a Cozma-gyilkosság voltak elsősorban napirenden, valamint a politikusok (pl. Zuschlag) által és a politikusokkal szemben elkövetett bűncselekmények domináltak, mint pl. az, hogy Demszky Gábort megdobták tojással…
Érdektelen ügy
A Fővárosi Bíróságon (FB) 2011. november 17-edikén kezdték meg az ügy tárgyalását, amit a bíróság igyekezett eltitkolni. A sajtónak megküldött, közérdeklődésre számot tartó ügyek között ezt nem tüntette föl. A sajtótól csak a Blikk volt a tárgyaláson, és blogunk. Mások nem tudtak róla.
A Blikk pár soros tudósítást, és egy utóbb sokat ismételt fényképet közölt. A fényképen – a szemek kitakarása ellenére is – egyértelműen látszott, hogy cigány vádlottakról van szó. (A vádlottak egyébként többször és egyértelműen cigányként beszéltek magukról.) A blog hosszú tudósítását később a Magyar Nemzet részletesen ismertette.
A vádirat ismertetésének napján azonnal magyarázatot kértünk az FB-től, miért hagyták ki ezt az ügyet a tárgyalási jegyzékből. A bíróság sajtóosztályának vezetője dr. Pápai Judit - aki később Handó sajtóosztályának vezetője lett - (erre még visszatérünk) cikkünk megjelenése után elnézést kért az állítólagos mulasztásért.[1]
„ Tisztelt Uram!
Köszönöm, hogy felhívta a figyelmünket a hiányosságra! Sajnos valóban mulasztás történt a részünkről, melyet megpróbálunk jóvátenni, a továbbiakban figyelemmel leszünk erre az ügyre.
R. Elemér és 5 társa – emberölés 6.B.1112/2011
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlottak egymással rokonságban állnak, rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, családjuk részére járó szociális juttatások képezték megélhetésük fő forrását. Emellett Budapestre és különböző vidéki településekre jártak el lomtalanításokra kitett tárgyak, illetve fém hulladékok összegyűjtése céljából, amelyek hasznosítása révén egészítették ki jövedelmüket. Ezen alkalmakkor figyeltek fel olyan idős személyekre, akik feltételezéseik szerint jobb anyagi körülmények között éltek. Elhatározták, hogy az általuk megfigyelt idős és emiatt védekezésre kevésbé, vagy egyáltalán nem képes emberek lakásába betörve próbálnak meg pénzhez jutni. A vádlottak 2008 szeptembere és 2009 áprilisa között különböző felállásban összesen 12, általuk kiszemelt idős személy lakásába hatoltak be és szereztek meg ily módon készpénzt, illetve különböző értéktárgyakat.
A vádlottak a betöréskor arcukat maszkkal takarták, kezükre kesztyűt húztak. A vádlottak a sértetteket bántalmazták, majd megkötözték. A megfélemlített sértetteket arra kényszerítették, hogy árulják el értékeik rejtekhelyét. Az értéktárgyak megszerzését követően a megkötözött sértetteket magukra hagyva távoztak a helyszínről. A bántalmazások következtében 2 idős személy elhalálozott.
Az ügyészség a vádlottakat többek között nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével, ennek kísérletével és jelentős értékre, bűnszövetségben elkövetett rablás bűntettével vádolja.
A következő tárgyalási napok 2012. január 17-én 13.00 órakor és március 8-án 8.30-kor lesznek.
Tisztelettel
Pápai Judit"
Akkoriban azonban már megkezdték a romák elleni gyilkosságsorozat tárgyalását, s magától adódott a feltételezésünk, hogy 'nem akarták a közhangulatot megzavarni' egy olyan brutális bűncselekmény-sorozat nyilvános tárgyalásával, amelynek vádlottjai egyértelműen cigányok. A bíróságon megkérdezettek hevesen kikérték maguknak ezt a feltételezést.
2013 április végétől lett közismert az ügy, amikor a bíróság három vádlottat kiengedett a börtönből, és házi őrizetbe helyezett, mert lejárt az a négy éves határidő, ameddig jogszabály szerint a gyanúsítottak/vádlottak előzetesben tarthatók, amennyiben nem születik meg velük szemben első fokon az elmarasztaló ítélet. (Ebbe a négy évbe nem csak a bírósági tárgyalás ideje, hanem a rendőrségi/ügyészségi nyomozás ideje is beszámítandó. A tapasztalatok szerint elsősorban nem a bírósági eljárás, hanem a rendőrségi nyomozás elhúzódása miatt kell vádlottat kiengedni a börtönből.)
Közfelháborodást okozott, hogy a „gyilkosok” – amit bírósági ítélet még nem igazolt – „kiszabadultak”. Ettől kezdve az Orbán-kormány is kiemelt figyelemmel kíséri a bűnügyet.
Orbán és kormányának nyilatkozatai, és általában a közhangulat azt sugallta, hogy a bíróság felelős az eljárás elhúzódásáért. A kormány erre az ügyre hivatkozva többször szigorította az előzetes fogvatartásból való kiengedés szabályait. Pedig ez az ügy erre nem ad alapot. Nem rendszer-, hanem személyes hibák okozták a bírósági tárgyalás elhúzódását! A személyi felelősök pontosan megnevezhetők: Dr. Vaskuti András, Dr. Fazekas Sándor és Dr. Handó Tünde.
Vaskuti bíró tanácsa tehát 2011 novemberében kezdte meg a tárgyalást. Az egyetemeken is tanító, a hallgatók körében népszerű bíró időnként sajátos hangulatú tárgyalásokat tartott. Az hagyján, hogy tárgyalás közben mobilozgatott (miközben szigorúan rendre utasította azokat, akiknek a kezében meglátott mobiltelefont). Időnként azonban szemináriumot csinált a tárgyalóteremből. Beengedte oda diákjait, akikkel néha a nyilvános tárgyaláson beszélte meg, hogy mikor írja alá az indexüket. Az „ároktői” ügy egyik tárgyalásán előfordult, hogy miután háromnegyed órás késéssel kezdődött a tárgyalás, kiderült, hogy vagy két tucat hallgató már ott ülhetett a tárgyalóteremben, mielőtt pl. az ügyvédeket beengedte oda.
A bíró értett a hangulatteremtéshez a tárgyalás közben is. A bíróságnak a tárgyalás kezdetén lehetőség szerint tisztáznia kell a vádlottak családi, jövedelmi helyzetét. Amikor az egyik vádlott jövedelemforrásként azt jelölte meg, hogy „hulladékvasat szedtünk”, a bíró viccesen megkérdezte: „ez mit jelent, villamossíneket szedtek föl?”
Vaskúti bíró magasabbra vágyik
Kedélyesen teltek tehát a tárgyalási napok, Vaskuti bíró azonban időközben megpályázta az immár Fővárosi Törvényszékké (FT) átnevezett Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetésére kiírt pályázatot. A pályázatok véleményezésére jogosult bírók többsége Vaskutit támogatta, a döntésre jogosult Handó azonban nem őt nevezte ki az áhított posztra, hanem az óbudai bíróság vezetőjét.
Van ilyen. De a folytatásra más forgatókönyvet is lehetett volna írni.
Vaskuti ezután ugyanis fölfelé bukott: azonnal megpályázta a bírósági hierarchia csúcsát jelentő Kúria egyik bírói székét, amit meg is kapott Handó Tündétől. Mindennek azonban az lett a következménye, hogy a Fővárosi Törvényszéken csapot-papot otthagyott, felibe-harmadába hagyta az általa tárgyalt több tucatnyi ügyet. Ezek tárgyalását újra kellett kezdeni. A jogszabályok lehetőséget adnak rá, hogy egy bíró „fokozatosan” kerüljön át új posztjára, úgy hogy befejezi korábbi ügyeinek tárgyalását. A Fővárosi Törvényszék elnöke, dr. Fazekas Sándor azonban engedte, hogy Vaskuti dolgavégezetlenül hagyja ott az FT-t. Dr. Handó pedig ezt jóváhagyta, hogy dolgavégezetlenül legyen a Kúria bírája.
2012. szeptemberében kaptuk az első információt erről a ’cserbenhagyásos karrierről’, amivel kapcsolatban megkerestük a FT-et és a Handó vezette OBH-t. Nem tagadták, hogy úgy is át lehetett volna tenni Vaskutit a Kúriához, hogy közben szépen, menetrendszerűen befejezi az általa vitt ügyeket.
Az FT 2012 szeptemberében ’csak’ 20 ügyet ismert el, ami megszakadt azzal, hogy Vaskuti a Kuriához került. De még ez is durván megnövelte a Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumának munkaterhét, hiszen feleslegessé vált az addig elvégzett munka, s a nulláról kellett kezdeni.
[2] A bíróságok arra hivatkoztak, hogy gyorsítottan is újra lehet tárgyalni az ügyeket, tehát elegendő lehet, ha a bíróság az új tárgyalás során ismertetni a korábban keletkezett iratokat. Tehát pl. csak felolvassa a vádlottak, tanúk, szakértők addig tett tanúvallomásait. A bírók hadarva felolvasott iratismertetései azonban – különösen első fokon – nem fogadhatóak el. Az „ároktői" ügyben pl. a másodrendű vádlott vallomására alapoz az ügyészség, amit a többi vádlott hevesen tagad. A kaotikus, s nyilvánvalóan részben hazug vallomások esetében a bíró nem nélkülözheti, hogy személyesen ne hallgassa meg a vádlottakat, ne tegyen föl keresztkérdéseket. „ároktői", ahol a legfőbb bizonyíték a másodrendű vádlottnak a többiekre tett terhelő vallomása.
Itt nem csupán egyszemélyes bírói munkáról van szó, hiszen gyakran több fős tanácsok tárgyalták az ügyeket, s akkor még nem beszéltünk a fogalmazók, jegyzőkönyvvezetők, szakértők, technikusok munkájáról. Mindenképpen tízmilliós nagyságrendű, kidobott költségekről beszélhetünk, s akkor még egy szó sem esett a vádlottak, ügyvédeik, stb. kiadásairól.)
Ezek közül csak egy volt az „ároktői”. További, tucatnyi emberölés, vagy emberölés kísérletének vádja miatti ügyek maradtak hátra. Ilyen például a Fő utcai "órás gyilkosság" miatt később felmentett vádlott újabb emberölési ügye, de sorolhatnánk a többi kiemelt vádas eseteket, a szemérem elleni erőszaktól kezdve az emberrablásig.
Vaskuti bíró fölfelé bukása miatt napra pontosan tíz hónapra – a sajtóosztály megfogalmazása szerint 2012 szeptemberében a „bíró személyében történt változás miatt… a per elölről kezdődik.” A bíróváltás miatt tehát önmagában tíz hónapot csúszott a bírósági tárgyalás. Dr. Cserni János bíró tanácsa kezdte újra a tárgyalást. Több ok késleltette az ítélet kihirdetését, de a január 6-odikai ítélethirdetés is azt jelenti, hogy (feltéve, hogy Vaskuti ugyanannyi idő alatt fejezi be a tárgyalást, mint Cserni) a bírósági mulasztás nélkül ítéletet hirdethettek volna az ominózus négy éves határidőn belül.
A bíróságokra és az előzetes fogvatartásra vonatkozó jogszabályokkal tehát önmagában az „ároktői” ügyben nem volt baj. Ha mindenki végzi a dolgát, a bíróság ítéletet hirdet, a vádlottak házi őrizetbe helyezésére, szökésére nem kerülhetett volna sor.
